Az Európai Bizottság szerint Románia, Bulgária és Horvátország csatlakozhat a schengeni térséghez

Az Európai Bizottság számba vette a schengeni szabályok alkalmazása terén elért eredményeket, és megállapította, hogy Románia, Bulgária és Horvátország készen áll arra, hogy teljes jogú tagjává váljon a határok nélküli szabad uniós mozgást biztosító övezetnek – közölte belügyekért felelős uniós biztos szerdán.

Ylva Johansson brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte, mivel Románia, Bulgária és Horvátország évek óta jelentősen hozzájárul a térség megfelelő működéséhez, az Európai Unió Tanácsának minden további késedelem nélkül meg kell hoznia a szükséges határozatokat a három érintett uniós tagállam schengeni csatlakozásához.

Emlékeztett: noha a három országot részben már kötik a schengeni szabályok, az uniós belső határellenőrzéseket még nem szüntethették meg, és ezért nem élvezik teljes mértékben azokat az előnyöket, amelyek a térséghez való csatlakozással járnak. A schengeni térséghez való csatlakozás a tagállamok számára követelmény, ezért lehetővé kell tenni számukra, hogy ezt megtegyék, amennyiben teljesítették a feltételeket – mondta a belügyi biztos.

Az uniós bizottság közleménye Bulgáriával kapcsolatban kiemelte, az ország bizonyította, hogy rendelkezik az alapvető jogok tiszteletben tartásának biztosításához, a nemzetközi védelemhez való hozzáférés szavatolásához és a visszaküldés tilalma elvének tiszteletben tartásához szükséges szabályrendszerrel. Románia esetében azt írták, az ország magas színvonalú és erős határigazgatással rendelkezik, az illegális migráció és az emberkereskedelem elleni küzdelem területén jól teljesít. Horvátországgal kapcsolatban azt emelték ki, hogy az ország maradéktalanul teljesítette a belső határellenőrzések nélküli schengeni térséghez való csatlakozáshoz szükséges feltételeket. Zágráb jelentős erőfeszítéseket tett annak biztosítására, hogy a külső határok ellenőrzése megfeleljen az alapvető jogokkal kapcsolatos kötelezettségeknek.

Az Európai Unió Tanácsának cseh elnöksége irányításával a bel- és igazságügyi tanács december 8-án fog szavazni Bulgária, Románia és Horvátország teljes körű részvételéről a belső határellenőrzések nélküli schengeni térségben – tette hozzá az Európai Bizottság.

A schengeni övezetnek 22 uniós ország, valamint 4 nem uniós ország, Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein tagja.

Ciucă: Románia készen áll arra, hogy a schengeni térség tagjává váljon

Románia készen áll arra, hogy eleget tegyen kötelezettségeinek és a schengeni térség tagjává váljon – jelentette ki szerdán Nicolae Ciucă miniszterelnök, miután az Európai Bizottság (EB) felkérte a Tanácsot, hogy haladéktalanul hozza meg a Románia, Bulgária és Horvátország schengeni csatlakozását lehetővé tevő döntéseket.

„Az Európai Bizottság ma megerősítette, hogy Románia készen áll és csatlakoznia kell a schengeni övezethez” – fogalmazott Ciucă a kormány Twitter-oldalán közzétett bejegyzésben. Hozzátette, az ország már 2011 óta teljesíti a csatlakozás technikai követelményeit, készen áll arra, hogy eleget tegyen kötelezettségeinek és a schengeni térség tagjává váljon.

Kelemen: az EB megerősítette, hogy Románia technikai szempontból készen áll a csatlakozásra

Az Európai Bizottság (EB) szerdán ismét megerősítette, hogy Románia régóta eleget tesz a schengeni tagság technikai követelményeinek – jelentette ki szerdán Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes.

Az RMDSZ elnöke rámutatott, a schengeni megállapodás szigorúan szabályozza a csatlakozás feltételeit, teljesíteni kell a technikai követelményeket. „E tekintetben ismét megerősítést nyert, hogy csatlakozhatunk, csatlakoznunk kell a schengeni övezethez” – fogalmazott. Hozzátette, az Európai Uniónak szüksége van egy „sikertörténetre”, ez is komoly érv lehet amellett, hogy január elsejétől Románia része legyen a belső határellenőrzés nélküli övezetnek.

Kelemen reményét fejezte ki, hogy Hollandia megérti Románia csatlakozásának fontosságát, és nem fogja megakadályozni azt. Mint mondta, Mark Rutte holland kormányfő élhet a „stratégiai tartózkodás” lehetőségével. Ezt olyan esetekben használják a tagállamok, amikor nem akarnak megakadályozni egy kezdeményezést, de fenntartásaik vannak azzal kapcsolatban. „Ilyenkor tartózkodik, de nem töri meg a döntés egyöntetűségét” – tette hozzá a kormányfőhelyettes.

forrás: MTI, Agerpres

fotó: Európai Bizottság