A szentegyházi Szent Gellért Alapítvány keretében működő Szent Imre Társulat 2010 óta húsvéti időben szabadtéri passiót játszik. A perkői kápolna mellett virágvasárnap délután adták elő a zenére és pantomimre épülő produkciójukat, mely a megváltás történetét mutatja be Jézus szenvedésétől a Szentlélek eljöveteléig.
Az itt közölt, kilencven évvel ezelőtt, 1929-ben készült fotó kompozíciójából az derül ki, hogy készítője a zsákmányra fektette a főhangsúlyt. Mint látható, a résztvevők tényleg eredményes vadászaton voltak túl.
Borcsa János
Nyolc férfi télies öltözetben, korban a húszéves legénytől a hatvan-hetvenéves, sokat tapasztalt emberig jelenik meg a képen, valamint négy igen hasznos és intelligens vadászkutya, no meg három vadászfegyvernek is „szerepelnie” kellett. Az egyik fiatal kucsmás legényember arca a két felfüggesztett süldő közül tűnik elő, ő már akkor „lopta” idősebb társaitól a disznó feldolgozásának mesterségét, amit aztán egész életében folytatott.
Háttérben a kézdiszentléleki Tamás Elek-féle, 1812-ben épült s ma is lakott udvarház látszik, jelenleg a 87–88. házszám alatt található, a Mezőszéle falurészben. Egyik ablakában idős Tamás Elekné Páll Veronika, előtérben, az álló sorban balról a negyedik pedig jogot végzett fia, dr. Tamás Elek (1888. júl. 2.–1955. szept. 16.). Őt a falu egyik meghatározó elöljárójaként lehet számon tartani, aki a két világháború közötti nehéz időkben, 1926 és 1934 között községi bíró volt, s ezzel párhuzamosan töltötte be a közbirtokossági elnöki megbízatást, sőt ez utóbbi tisztséget a közbirtokosságok felszámolásáig, 1949-ig vállalta. Erre az időszakra esik a kúria fénykora, amikor is komoly gazdasági és társasági élet folyt – az Elek-napokra például különösen nagy hangsúlyt fektetett a családfő! –, sok szolga, kocsis, cseléd, idénymunkás találta meg itt számítását.
Azon a decemberi napon is – Arany János szavait alkalmazva az adott helyzetre – holmi kis vásárnál népesebb lehetett a konyha s az udvar. Mondom ezt, hiszen a kép jobb szélén jól kivehető egy fehér kendős lány is, akiről tudni, hogy aztán életét is ama kucsmát hordó legénnyel kötötte össze…
2016-ban kezdték meg az új római katolikus templom építését Kiskászonban.
A kézdiszentléleki Petőfi Sándor Művelődési Otthonban telt ház előtt, több mint kétszáz érdeklődő jelenlétében tartották dr. Csáki Árpád legújabb, a Perkő alatt megbújó rombirtokról és építéstörténetéről szóló, 2018 végén kiadott, A kézdiszentléleki Tarnóczy–Mikes-kastély című tanulmánykötetének bemutatóját.
Amióta a Zavaczki Walter Levente székelyudvarhelyi faragóművész által kőbe álmodott, Kézdiszentlélek központját díszítő, Szent István királyt ábrázoló kőszobor elkészült, az augusztus 20-i ünnepség nyitómozzanatát az államalapító király vigyázó tekintete előtt tartják. Idén sem volt másként, pár száz érdeklődő hallgatta meg az üdvözlőbeszédeket, majd a keresztalják a perkői Szent István-kápolnához indultak, ahol ünnepi, búcsús szentmisét celebráltak, és hagyományőrző délutánt tartottak.
Immár 13. éve, hogy a kézdiszentléleki Perkőn tartják az Erdélyi Gyermek- és Ifjúsági Táncegyüttesek Találkozóját. A szerencsétlennek tartott szám ellenére az idei rendezvény a részvételt illetően minden eddigi rekordot megdöntött, rengetegen zarándokoltak fel a csúcsra, és táncosokból sem volt hiány.
Borcsa János alábbi összeállítása érdekes kultúrtörténeti adalék Kézdiszentlélek közelmúltjához, ám remélhetőleg a megye más településein élő olvasóink számára is hasznos olvasmányként, netán inspirációként szolgál. A régi fotók felújítását Borcsa Attilának köszöni a szerző.
Jelentős összegű pályázatot nyert meg Kézdiszentlélek. A kormánypénzből négy év alatt közel hét kilométer községi utat fognak teljesen felújítani és aszfalttal burkolni.
Több százan vettek részt azon az akción, amelyet a kézdiszentléleki önkormányzat szervezett az RMDSZ helyi nőszervezetével közösen. A kezdeményezők célja az volt, hogy egy megkésett majálist, vagy egy korai gyermeknapot tartsanak úgy, hogy egyúttal fát ültetve, a porondi parkban emléket állítsanak a 2017-ben a községben született gyermekeknek és szüleiknek.
Tavalyelőtt Kiskászonban a régi, erősen megrongálódott templom szomszédságában egy új építéséhez láttak hozzá. Az egyház tulajdonában levő telken, az önkormányzat támogatásával épülő új istenháza a jelek szerint idén elkészül, jövőben pedig fel is szentelhetik.
A kézdiszentléleki önkormányzat vezetője úgy ítéli, hogy 2017-ben nem történtek nagy beruházások a községben, viszont terveket készítettek az elkövetkezendő időszakra, és tovább rendezték a földek újramérését. Balogh Tibor szerint azzal kell foglalkozzanak, amire úgy néz ki, hogy lesz pénz.
A kézdiszentléleki önkormányzat tervbe vette a Perkő alatt levő Tarnóczi-vár kutatását. A munka kezdetben a levéltárakban zajlik, hogy teljes képet kapjanak a vár történetéről.
Múlt évtől új lelkipásztora van Kézdikővárnak Varga Rezső plébános személyében. A római katolikus egyház szolgája a Kovásznára helyezett Péter Arthúr plébánost váltotta. Kinevezéséig a kézdikővári plébániát Bartos Károly kézdisárfalvi–kézdiszászfalusi plébános látta el beszolgáló lelkiatyaként. Az új plébánost terveiről kérdeztük.
Modern iskola A kézdiszentléleki önkormányzat arra törekszik, hogy a község összes tanintézményét, illetve kultúrotthonát felújítsa. Így került sor a kézdikővári iskola teljes rehabili...
Kiskászon egyházilag Kézdiszentlélekhez tartozik, és sokáig nem volt temploma. A községvezetés úgy döntött: támogatást nyújt egy új, a jelenlegi templom közvetlen szomszédságában levő istenháza építéséhez
Iochom István újságírónak tavaly tavasszal jelent meg a Hadifogolyélet Nyugaton és a Szovjetunióban című kiadványa. A szerzőnek ez a tizenhatodik könyve, amelyben tizennégy, Nyugaton és a Szovjetunióban raboskodó egykori hadifogoly visszaemlékezése olvasható. A dokumentumértékű könyvet Kézdiszentléleken is bemutatták.
Ünnepség régi és új szobroknál
Szombaton a Perkő-nyeregben zajlott a tizenkettedik Erdélyi Gyermek- és Ifjúsági Tánctalálkozó. A Kovászna Megyei Művelődési Központ, Kovászna Megye Tanácsa és Kézdiszentlélek Polgármesteri Hivatala közös szervezésében tető alá hozott rendezvényen nyolc megye, negyven gyermek és ifjúsági tánccsoportjának mintegy ezerkétszáz táncosa vett részt.
Az idei huszártoborzót Kézdiszéken rendezték meg, a kétnapos rendezvény kiindulópontja Kézdiszentlélek volt, ahol legutóbb 2010-ben szerveztek hasonlót. Akkor startolt el az azóta hagyományossá vált, de évről évre más vidékeken tartott huszártoborzó, amelyet ebben az évben Kiss Sándor huszárezredes, a 11. Székely Határőr Huszárezred parancsnoka emlékének ajánlanak. A hétvégi rendezvényen több mint száz katonai hagyományőrző részvételével tíz kézdiszéki településen mutatták be, hogyan zajlott annak idején a huszárok verbuválása.
Aszfaltozások Kézdiszentléleken A kézdiszentléleki önkormányzat elkészített egy pályázatot a Kiskászon és Szentlélek közötti, a Perkőn átvezető földút aszfaltozására. A tervbe b...
Június 10-én lesz, amire rácsodálkozni Kézdiszentléleken, ugyanis egy időben tartják a Felsőháromszéki Huszártalálkozót és az Erdélyi Gyermek és Ifjúsági Néptáncfesztivál.
A kézdiszentléleki önkormányzat azon igyekszik, hogy a hozzá tartozó négy települést – a községközpont mellett Kővárt, Szárazpatakot és Kiskászont – úgy kezelje, hogy egyik se érezze magát hátrányosan megkülönböztetve: így mindenhol utakat aszfaltoznak, szépítik a középületeket, és jut energia árvízvédelmi munkálatra is.