Szent István ünnepe a Perkőn

Szent István ünnepe a Perkőn

Amióta a Zavaczki Walter Levente székelyudvarhelyi faragóművész által kőbe álmodott, Kézdiszentlélek központját díszítő, Szent István királyt ábrázoló kőszobor elkészült, az augusztus 20-i ünnepség nyitómozzanatát az államalapító király vigyázó tekintete előtt tartják. Idén sem volt másként, pár száz érdeklődő hallgatta meg az üdvözlőbeszédeket, majd a keresztalják a perkői Szent István-kápolnához indultak, ahol ünnepi, búcsús szentmisét celebráltak, és hagyományőrző délutánt tartottak.

A helyiek, továbbá a Háromszékről és más helyekről érkezett zarándokok fél tízkor kezdtek gyülekezni a szobor előtt, amely mellett az alkalomra székely és magyar lobogókat húztak fel az ünnepség szervezői. A jelenlevőket a ceremóniamester szerepét betöltő Gergely Zoltán, nyugalmazott iskolaigazgató üdvözölte, majd a szentléleki egyházi kórus rövid intermezzóját követően Balogh Tibor polgármester mondott ünnepi beszédet, kiemelve Szent István király munkásságának fontosságát, hangsúlyozva, hogy az ezer évvel ezelőtti teendők folytatására ma hangsúlyosan szükség van.

– Megváltozott egy nemzet élete, és elindult egy új úton, mely útnak a mérföldkövénél ma mi állunk, és nagy reménnyel valljuk, hogy ezt az utat folytatni tudjuk mint nemzet, és leszünk, ahogy több mint ezer éve is voltunk, dacolva a történelem süllyesztőivel és ármánykodó folyamataival. Nagyon reméljük, hogy lesznek olyan fiai e nemzetnek, mint Szent István, akik mernek a jövőbe nézni, és olykor-olykor drasztikus változások árán is megmentik nemzetünket, identitásunkat, értékeinket és hazánkat – mondta az elöljáró, hozzátéve: példamutató nagyvezérként tekinthetünk István királyunkra ma, 2018-ban is, és ami egészen biztos: ha tiszteljük a gyökereinket, megtartva a vallásos értékeinket a szüleink irányszabásának elvén, nem veszhet el nemzetünk.
Az eseményen jelen volt Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának képviselője, Soós Zoltán konzul, aki felszólalásában úgy vélekedett, hogy Szent István munkálkodása a nehézségek ellenére is sikeres volt.
– Talán azért is, mert a nép érezte a lelke mélyén, hogy ez a helyes út, ezt kell tenni, és a király lépései sorban hozták az eredményeket, méghozzá olyanokat, amiket mindenki a saját életében is megtapasztalhatott – mondta. Arra is emlékeztetett, hogy augusztus huszadika a magyar nemzetnek egy másik ünnepet is jelent. „Ma nemcsak Szent Istvánt, hanem az új kenyeret is ünnepeljük. Az államalapítás hivatalos ünnepéhez ma már hozzátartozik az új búzából sütött, nemzeti szalaggal átkötött kenyér megáldása, megszentelése és megszegése is. Ilyenkor tulajdonképpen az egész év terméséért adunk hálát. Az államalapítás ünnepén az új kenyér megszentelésére nemzeti rítusként tekinthetünk: mintegy jelképesen az új életet, a becsülettel, kitartóan és hittel végzett munka eredményét látjuk. Annak az ünnepélyes érzését élhetjük meg ilyenkor, hogy a helyes emberi alapállás, a becsülettel végzett munka, az értékekhez való hűség előbb vagy utóbb meghozza a maga gyümölcseit”– hangsúlyozta a konzul, aki után Márton Árpád képviselő és Olosz Gergely volt RMDSZ-es szenátor is tolmácsolták ünnepi gondolataikat. A szobornál tartott ünnepség koszorúzással ért véget, majd a keresztalják elindultak a Perkőre.

A kősziklára épült ház,
ami megmarad
– ezzel a gondolattal kezdte szentbeszédét P. Bátor Péter Botond pálos szerzetes, aki a környékbeli papság részvételével celebrált szentmisét a kívül ez alkalomra újrameszelt és festett kápolna (Fábián Elemér és fia, Fábián Hunor munkáját dicséri –szerk.) melletti szabadtéri oltárnál.
A szép számban összegyűlt hívek előtt mondott, humoros elemekkel is tűzdelt, ugyanakkor fajsúlyos mondandót hordozó prédikációjában a páter azt üzente, hogy csak biztos alapra lehet építkezni, hiszen ami nem így készül, az eltűnik a történelem süllyesztőjében. „Szent István ünnepén nézzünk egy kicsit önmagunkba, sokszor a mi életünkben az ajtó, az ablak, a válaszfal a fontos, a látvány, a külső – hogy ki, mit mond rólunk – és nem az alap, ami nélkül összeomlik minden. István király megszervezte ennek az országnak mindazt, ami nagyon fontos, de mégis a legfontosabb volt megmaradt: az alap. Még akkor is, ha nagyon sok vihar, villámdörgés, eső és hóvihar érte ezt a sziklaalapra épült nemzetet” – mondta Botond testvér. A hívek figyelmét arra hívta fel: egy országot akkor lehet megtartani, még ha kemény törvények árán is, ha azt a tanítást követi a nép, amit Jézus az evangéliumokban hátrahagyott, ha hűségesek maraduk a hitünkhöz.
– Csak az az ember lehet szabad, aki szabaddá teszi magát, és ezért kell a szokásainkat mindig az evangélium tanításaihoz igazítanunk – hívta fel a jelenlevők figyelmét a szónok annak furcsaságára, hogy egynémely szokásainkhoz mennyire görcsösen tudunk ragaszkodni, míg másokról egyszerűen elfeledkezünk. „Lecseréltük a szolgálat szellemét a mindenkit leigázni akaró szellemmel, azt gondolva, hogy így leszünk majd erősek és a »megmutatom én…« címmel tesszük tönkre saját és mások életét is. Mert a büszkeségünk és gőgünk leteper másokat. Hol van itt a sziklaalap? A belső biztonság és bizonyosság a hitünkből fakad! Hiszem azt, hogy én az életben végig tudom vinni azt a feladatot, amit Isten rám bízott. Hiszem azt, hogy az a házasság, amit megköttettem, és ha mindvégig kitartok benne, akkor boldoggá tudok tenni mást, és ezáltal én magam is boldog leszek. Hiszem, hogy érdemes megbocsátani, mert akkor tudunk közösséget alkotni a világban, amely össze akar tiporni bennünket mind gazdasági, mind nemzetünk szempontjából. Nagy nyomás alatt vagyunk, és ugyanakkor még saját magunkat is pusztítjuk azzal, hogy nem tudunk újrakezdeni és összefogni” – figyelmeztetett a szerzetes.
A mise végén Pál Ferenc kézdiszentléleki plébános mondott köszönetet mindazoknak, akik hozzájárultak az ünnepség szebbé tételéhez.
A nap hátralevő részében néptáncelőadásokkal egybekötött hagyományőrző délutánra került sor, este Homonyik Sándor koncertezett, majd az augusztus 20-i ünnepség lármafagyújtással és tűzijátékkal ért véget. Az eseményen a Duna Televízió munkatársa is jelen volt, az ünnepségről készített rövid összeállítást vasárnap, augusztus 26-án 9.30-tól a Kereszt-Tények című műsorban lehet megtekinteni.

Hozzászólások