Hirmondo

Kovásznai arcok (10.)

Kovásznai arcok (10.)

Butyka Boldizsár magyartanár Kovásznán született 1871. jún. 26-án, és Hajdúböszörményben hunyt el 1927. jan. 18-án. Itthon ma már senki sem tudja, ki volt, teljesen kiesett a kovásznaiak emlékezetéből. Éppen ezért nem árt, ha felidézzük alakját egy pár sor erejéig.

A kovásznai Butyka család nemesi ágából származott. Szüleiről nem sikerült megtudnom semmit, csupán feltételezem, hogy a 48-as honvéd Butyka Boldizsár fia lehetett. Testvérei közül a gyászjelentő megnevezi Veress Andrásné Butyka Zsuzsannát és Butyka Dénest. Mikár Zsigmond Honvéd-névkönyvében szerepel mind B. Boldizsár (feltehetően az apa), mind B. Dénes nevű egyén Kovásznáról.

Nos, amit biztosan tudunk, hogy Kovászna szülötte. De hamar elkerül a szülőfaluból, mert 1882-ben, azaz 11 éves korában a székelyudvarhelyi református kollégium I. középosztályában található, s itt jár 1889-ig, az érettségiig. Végig kitűnő tanuló, az önképzőkörben Ősszel c. verse jutalomban részesül. Nyolcadik osztályos korában, végzősként magántanítással is foglalkozik. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen folytatja tanulmányait, latin és magyar nyelv és irodalom szakon 1894-ben végez.

Még az évben kihelyezést kap Hajdúböszörménybe mint helyettes tanár, 1897-től rendes tanár, s haláláig hű marad ehhez a főgimnáziumhoz, amely ma Bocskai István Főgimnázium néven ismeretes. Tehát egyik jellemvonása az állandóság szeretete. Latint, valamint magyar nyelvet és irodalmat tanít. Természettant és testnevelést is egy időben. Tanártársai kiemelik élcelődő, vidám kedélyét és állandó cselekvésvágyát. Utolsó évében a könyvtár őre feladatot is elvállalja. Megbecsült és sikeres tanár, tevékeny, az önképzőkört is ő vezeti haláláig. Tanítványai szigorú, de igazságos tanárnak jellemzik. Kirándulásokat szervez számukra, Erdélybe pl. 1910 nyarán Kolozsvár, Torda, Nagyenyed, Vajdahunyad, Arad útvonalon. Az iskolai ünnepélyek állandó szónoka. Előadásokat tart az általa kezdeményezett népművelői esteken, mely amolyan népfőiskolaként működik a településen.

  1. okt. 4-én házasságot köt Domby Irma helybeli református tanítónővel, házasságuk példaértékű, felesége lesz az őrangyala. Sajnos, frigyüket gyermekkel nem áldja meg a Teremtő. Épp ezért diákjai nevelésében leli minden örömét. Munkásságának 30. évfordulóján alapítványt tesz az iskolában, a Butyka Boldizsár Alapítványt, a jelentős összeg kamatjából minden évben a legjobb magyaros VIII.-ost (ami a mai 12. osztályosnak felel meg) jutalmazzák.

Iskolai és társadalmi tevékenysége mellett szakmai munkásságát is meg kell említenünk. Azon kívül, hogy a tanári konferenciákon előadásokkal szerepel (Eger, Debrecen), ifj. Szinnyei József nyelvész Magyar tájszótárának háromszéki adatközlője, a legtöbb székely tájszó az ő segítségével kerül a kétkötetes munkába. Szinnyei mindig feltünteti a nevét a címszavakban. 

1926-ban tüdőgyulladása halálba ragadja. Tartalmas életet élt, népe hasznát szolgálta. Egyike azon kovásznaiaknak (Lengyel Gyula, Márk Imre mellett), akik a Hajdúság és városunk kapcsolatát erősítik. A 151 éve született és 95 éve elhalálozott hazánkfia megérdemli, hogy késői nemzetfelei visszafogadják emlékezetükbe.

Szabó Etelka ny. magyartanárnő

Hozzászólások