Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés
A „magyar veszély” kitalálása

A „magyar veszély” kitalálása

A centenáriumi év kapcsán az RMDSZ által a Szacsvay Akadémia keretében szervezett történelmi előadássorozat első előadója Sepsiszentgyörgyön Stefano Bottoni budapesti történész volt. A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársa főleg a közép-kelet-európai, illetve az erdélyi kisebbségi történelmet kutatja, egyik fontos munkáját a Magyar Autonóm Tartományról írta. Az ’56-os események következményeit nagy ívű korrajzba ágyazva tette áttekinthetővé a Székely Nemzeti Múzeumban október elején tartott előadásában. Az előadás szerkesztett változatát közöljük.

Hirdetés
Hirdetés
A Sugás Áruház környéke

A Sugás Áruház környéke

Az alábbiakban fennmaradt fényképek részleteinek egymás mellé helyezésével néhány, negyven évvel ezelőtti városképet szeretnék feleleveníteni. Tudtommal ilyen felvételek akkor nem készülhettek: a panorámakép ritkaságnak számított, nem beszélve a ma egyre népszerűbbé váló, drónok által készített képekről. Igaz, Bortnyik György fotóművésznek annak idején, hatalmi engedéllyel sikerült néhány légi felvételt készítenie, de ezek nagy része már az épületrombolások pillanatait örökítették meg. Negyven év nagy idő: gondoljunk csak arra, hogy a mai ötvenesek számára is már csak kora ifjúságuk emlékeként élnek a megsemmisített épületsorok, így tehát gondolom, olvasóink érdeklődéssel fogják tanulmányozni az elkészített kollázsokat.

Hirdetés
Hirdetés
Gazdatanfolyam 1940 telén

Gazdatanfolyam 1940 telén

Az Erdélyi Gazdasági Egyesület (EGE) mint társadalmi szervezet még a 19. század közepén, 1844-ben alakult meg, és fő célkitűzései között szerepelt – a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon összefoglalója szerint – „a mezőgazdaság haladását népnevelő munkával, tudományterjesztéssel, korszerű gépek és berendezések megismertetésével és elterjesztésével, nemesített vetőmagvak és tenyészállatok juttatásával, mezőgazdasági szakirodalommal, könyv- és folyóirat-kiadással, tanfolyamokkal, előadásokkal szolgálni.” 1940 telén Kézdiszentléleken szervezett gazdatanfolyamot.

Őstörténetünk két kötetben

Őstörténetünk két kötetben

Hétfőn a kézdivásárhelyi Gyűjtemények Házában mutatták be a gyergyócsomafalvi Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány kiadásában megjelent Székely Gestát, Orbán Dezső alapművét, és a Grandpierre Atilla társszerzésében írt Fejezetek a székelység őstörténetéből című kiegészítést. A székelyföldi könyvbemutató-körút keretében tegnap Baróton, ma Sepsiszentgyörgyön mutatják be a kétkötetes kiadványt.

Kémnők és nemesasszonyok

Kémnők és nemesasszonyok

A Balassi Intézet – Magyarország Kulturális Központja helyi fiókjának szervezésében, Szebeni Zsuzsa meghívására került kedden arra az előadásra, amelyben a ‘48-as forradalom nőinek felemelő, máskor emberpróbáló életszakaszaira, sorsára is vetett egy fénysugarat Fábri Anna irodalom- és művelődéstörténész, az MTA nőtörténeti bizottságának elnöke. A Bod Péter Megyei Könyvtárban megtartott előadáson Tulit Éva és László Zsuzsa színművészek korabeli memoár- és naplórészletek felolvasásával vonták be a hallgatóságot az események hangulatába.

Régi történetek Zalánpatakról

Régi történetek Zalánpatakról

Baróton, az e heti Tortoma Önképzőkör keretében mutatták be a zalánpataki Préda Barna nemrég megjelent, Azok az évegcsűri legények – Zalánpataki történetek című könyvét. A könyvbemutatón jelen volt dr. Péter Sándor nyugalmazott tanár, a könyv lektora, aki egykor Baróton töltötte pedagógusi pályafutásának legmeghatározóbb szakaszát, és a zalánpataki Préda Jenő bácsi is, a szerző nagytatája, aki unokájával együtt hegedűjén szívhez szóló régi magyar nótákat is megszólaltatott az est során.