Hirdetés
Hirdetés

Tisztább lesz a környezet, de megérzi a zsebünk

Tisztább lesz a környezet, de megérzi a zsebünk Életmód

A műanyagpalackokat, üvegeket és alumíniumdobozokat gyártóknak és viszonteladóknak február 28-ig kötelezően regisztrálniuk kell a RetuRO programban, ennek elmulasztása esetén 20–40 ezer lejes büntetést kockáztatnak. A belföldön gyártott és importált termékek csomagolóanyagai begyűjtését és az újrahasznosítás hatékonyságát célzó betétdíjas rendszer minden bizonnyal jótékony hatással lesz a környezetünkre, de mélyebben kell majd a zsebünkben nyúlnunk a szemétdíjak törlesztésekor.

 

A betétdíjas rendszer bevezetéséről szóló kormányrendeletet tavaly október elején jelent meg. Eszerint a kasszánál 50 banival többet fizetünk, ha például műanyagpalackos ásványvizet vásárolunk, ám ezt utólag készpénz, banki átutalás vagy vásárlási utalvány formájában „visszaválthatjuk” az üzleteknél található és azokkal azonos nyitvatartási időszakban működő gyűjtőpontoknál. Ezt az ország bármely gyűjtőpontján megtehetjük, függetlenül a vásárlás helyétől, anélkül, hogy fel kellene mutatni a kasszabont. Kizáró ok lehet, ha a palack eldeformálódott, piszkos, nincs teljesen kiürítve, vagy ha nincs, illetve nem látható, nem olvasható rajta a betétdíjas rendszerbe tartozás jele, amit a gyártónak a törvény előírása szerint kötelezően fel kell tüntetnie az általa ezután piacra dobandó termékre. A 200 négyzetméternél kisebb alapterületű kereskedelmi egységek egymással társulva vagy az önkormányzatokkal együttműködve is hozhatnak létre gyűjtőpontotokat, de az éttermek és bárok csak azokra a termékekre számíthatnak fel betétdíjat, amelyeket az egységen kívül fogyasztanak el a vásárlók.

„Azokban az európai országokban, ahol a betétdíjas rendszert már alkalmazzák, 85 százalék feletti újrahasznosítási arányt érnek el. A visszaváltás kitűnő eszköze lehet a műanyagszennyezés visszaszorításának is: akár 40 százalékkal csökkentheti az óceánokba kerülő műanyaghulladék mennyiségét. A Zero Waste Europe 2020-as kutatása alapján az újrahasználható üvegpalackokhoz 70 százalékkal kevesebb szén-dioxid-kibocsátás kötődik, mint a műanyagpalackokhoz” – nyilatkozta bizakodva a kormányrendelet megjelenésekor Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter.

A betétdíjas rendszerrel a szelektív hulladékgyűjtés terén az ország élvonalába tartozó Kovászna Megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Egyesületet elnöke, Ambrus József is egyetért, ám a hátulütőire is felhívja a figyelmet. A bevezetésének ugyanis – meglátása szerint – a munkájukat eddig hatékonyan és ésszerűen végző hulladékgazdálkodási egységek isszák meg a levét.

 

A lécfalvi hulladéklerakó csak tavaly 749 tonna kiválogatott PET-palackot tudott értékesíteni

 

– A Kovászna megyei hulladékgazdálkodás, de általában a hulladékgazdálkodás számára kifejezetten előnytelen, mert miközben 25 százalékkal kevesebb feldolgozandó hulladék „jut nekünk”, 60 százalékkal kevesebb lesz a bevétel az eladható szelektív hulladék mennyiségének csökkenése következtében. A lécfalvi hulladéklerakót üzemeltető ECO Bihor Kft. eddig ingyen válogatta a szelektív hulladékot, mert az eladott újrahasznosítható termékek bevételéből fedezni tudta a költségeit, ám ha ilyen mértékű bevételcsökkenés éri, erre ezentúl már nem lesz módja. Az üvegnek gyakorlatilag nincs értéke, többe kerül a szállítása, mint amennyit kapunk érte, a műanyagpalackok és alumíniumdobozok jelentik a fő bevételi forrást a megyei hulladékgazdálkodási rendszer működtetéséhez.

A rendszert viszont csak fenn kell tartani, a kieső bevételt tehát máshonnan kell előteremteni. Erre pedig egy megoldás mutatkozik: az úgynevezett „szemétdíjak” emelése.

– Ezzel viszont az a fő gond, hogy az emberek nehezen fogják megérteni, miért kell többet fizetniük, ha eleve kisebb mennyiségű szemét kerül lerakásra – magyarázta lapunknak Ambrus József.

Ez magyarán azt jelenti, hogy miközben a példaként említett ásványvizes palack visszavitelére külön időt és energiát fordítunk ezentúl (másként 50 banink bánja), a zsebünkbe is mélyebben kell nyúlnunk a szemétdíj törlesztésekor. Ambrus reméli, az illetékes minisztérium mielőbb megoldást talál eme faramuci helyzet kiküszöbölésére.

A betétdíjas rendszer bevezetése november 30-án lép működésbe, és az 0,1–3 literes PET-palackokra, alumíniumdobozokra, üvegekre vonatkozik. Célja az, hogy az országban 2025-ig sikerüljön begyűjteni a piacra kerülő műanyagpalackok 77 százalékát, 2029-ig pedig a 90 százalékát, továbbá 2030-ig az üvegek és alumíniumdobozok 75, illetve 60 százalékát.

 

Címlapfotó: A lécfalvi hulladéklerakó számára az alumíniumdobozok értékesítése jelentette eddig a fő bevételi forrást

 

 

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások