Hirdetés
Hirdetés
Felhívás!

Javult a hazai kenyér minősége

Javult a hazai kenyér minősége Gazdaság

Európai uniós viszonylatban Romániában a legolcsóbb a kenyér, az uniós átlagár feléért vásárolhatjuk meg a mindennapi kenyerünket, ez derül ki az Eurostat által nyilvánosságra adatokból. Ez viszont nem a kenyér minőségével van összefüggésben, hanem a hazai vásárlóerővel, mutatnak rá szakemberek.

Az elmúlt évtizedben sokat javult a romániai kenyér minősége, bővült a termékskála is, mutatott rá Diószegi László. A sepsiszentgyörgyi pékség tulajdonosa szerint a Romániában készülő jó minőségű kenyerek felveszik a versenyt a nyugat-európai péktermékekkel, ám az átlag vásárlóerő alacsonyabb, mint a nyugati országokban. Mivel sokan elsősorban nem a minőség, hanem az ár alapján döntenek a vásárláskor, ezért inkább az olcsó és gyenge minőségű terméket részesítik előnybe.

Hirdetés
Hirdetés

Diószegi László rámutatott: nem lehet egy kovászos-pityókás házikenyeret ugyanolyan áron előállítani, mint a gyenge lisztből, adalékanyagokkal és ízfokozóval felfújtat. Másrészt az előállítási árnál azt is számításba kell venni, hogy Romániában még mindig olcsóbb a munkaerő, mint Nyugaton, ez pedig meghatározó az előállítási költségeknél. Adatok szerint Romániában a gyengébb minőségű és olcsóbb, valamint a magas minőségű, drágább kenyér is egyaránt kevesebbe kerül, mint a hasonló nyugat-európai termékek. Nálunk a gyenge lisztből és adalékanyagokból készült kenyeret 80 eurócentért lehet megvásárolni, míg a hasonló minőségű kenyér Nyugat-Európában 1,20 euróba kerül. A jó minőségű kenyeret nálunk 1,20 és 1,50 euróért lehet megvenni, míg ugyanez a kategória Nyugaton 3–5 euróba kerül. Másik vetülete, hogy Nyugat-Európában lényegesen kevesebb kenyér fogy, ezért kevesebb a pékség, ám azok nagyobb, akár 100 százalékos árréssel dolgoznak, míg a romániai pékségek általában 15–20 százalékos árrést tesznek rá az előállítási árra.

Diószegi felidézte, hogy amikor péksége a pityókás-kovászos kenyérret betört a piacra, még kevesen sütöttek ilyen minőséget nagyobb mennyiségben. A kilencvenes évekre még a „felfújt” kenyerek voltak jellemzőek, azóta viszont megváltoztak a fogyasztói szokások, sok pékség törekszik a minőségre, egyre többen hagyják el az adalékanyagokat és ízfokozókat, illetve megjelentek a barna lisztből, teljes kiőrlésű lisztből, rozslisztből készült, vagy magvas kenyerek, és nőtt az igény a frissen sütött péksütemények iránt. A sepsiszentgyörgyi pékmester szerint a pékségeknek alkalmazkodni kell a megváltozott fogyasztói szokásokhoz, ellenkező esetben eltűnnek a süllyesztőben.

 

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások