A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A témának szentelt fejezetben Benkő Elek kimutatja, hogy az Oláh Miklós által a 16. században 50 ezerre becsült létszám, vagy a Verancsics által 30 ezerre tett hadra fogható férfi erős...
Ismét leseperték az autonómia-tervezetet a parlament asztaláról. Az immár harmadszori jogi vesszőfutás levezénylői az eddigi teljesen történelmietlen érveket szegezi szembe a székelysé...
A határok védelme, a hadjáratokban való részvétel mellett állandó katonai és hatósági jellegű feladatok ellátását jelentett a székelyek számára a kereskedelmi utak felügyelete, melyekről már korai oklevelek is tudósítanak. Mi több, szebeni számadáskönyvekből derül ki, hogy a város zsoldjában a havasokban tanyázó útonállóktól és rablóktól is meg kellett védeniük a szász kereskedőket, sőt kémszolgálatot is elláttak (exploratores) itt is, felderítőik eljártak egészen a Dunáig, megfigyelőik rendszeresen jelentették, mi történik vagy várható a hegyeken túlról.
Nemzetközi kihatású kezdeményezésre adott igenlő választ február 20-án a Magyar Országgyűlés, kimondva, hogy január 13-a legyen ezentúl a vallásszabadság napja. Az Erdélyi Unitárius Egyház és a testvéregyházak terjesztették elő a javaslatot a nemzet parlamentje elé, mely példás összefogásra buzdította annak pártjait. Miben áll ennek fő világnézeti és politikai tartalma, milyen közösségi mozgatórúgók állnak mögötte? – kérdeztük az előterjesztés egyik fő kezdeményezőjétől, Kovács István sepsiszentgyörgyi lelkésztől, az Erdélyi Unitárius Egyház közügyigazgatójától.
A 11. században uralkodó I. László király – aki Szent László néven vonult be a székely történelembe, és lett a legendárium egyik fő szereplője, akinek emlékét sok templomi freskó is őr...
A Mátyás király halálát (1490) követő években meggyengült a belső hatalom, s ez új helyzetet teremtett a székelyek hadi feladatai tekintetében is. 1493-ban Ali szendrői bég tört be Erd...
Hétfőn, Sepsiszentgyörgyön a Tamási Áron Színházban a magyar kultúra napját ünnepelve mutatták be Szabó Kati négyszeres olimpiai aranyérmes bajnok életéről szóló, Csinta Samu által megírt, Az ötödik szer, Szabó Kati életei című könyvet.
1989. december huszonvalahányadikán homokzsákokat, mögöttük álló fegyveres önkénteseket találtam a megyei lap szerkesztőségének ablakaiban, amikor tisztafej-szolgálatra felmentem egy d...
Nagy Lajos király idején jegyezte le a krónikás, a Névtelen Minorita azt a Szent Lászlóhoz fűződő mondát, amelyben eleink is szerepelnek. A krónikás szerint a székely–tatár összecsapások közben Szent László ereklyeként őrzött feje eltűnt a váradi várból, és amikor röviddel utóbb mégis megtalálták a sekrestyében, gyöngyözött az izzadságtól.
Történész, Budapesten doktorált Marius Diaconescu állítja (Krónika, dec. 7.), hogy Gyulafehérváron nem ígértek nekünk önigazgatást, pláne autonómiát nem a nemzetgyűlésre összegyűltek, ...
Nem valami bőbeszédűek a források a székely hadak Anjou-kori szereplését illetően, inkább csak utalásokból szerezhetünk tudomást arról, hogy a dinasztia első királyát, Károly Róbertet elkísérték például Havasalföldre 1330-ban. Mint ismeretes, a hűtlen vajda, Basarab megbüntetése nem sikerült. Lack akkori székely ispán csapatai a nyugati hadszíntéren is feltűnnek hat évvel később a király Habsburg Albert és Ottó osztrák hercegek elleni háborújában.
A gyér írásos adatok néha éles fényt vetnek arra, mely segédnépekkel harcolt vállvetve a székelység, s érdemes eltűnődni azon, melyik és miért maradt fenn közülük máig. II. Ottokár cseh király 1260-ban beszámol a pápának arról, hogy IV. Béla magyar királlyal ütközött meg a Morva folyó mellett, s a levélből kiderül, milyen felépítésű és összetételű volt ama sereg, melybe a székelyeknek be kellett illeszkedniük.
A háromkötetes história eseménykrónikának szentelt fejezeteiben az első székely haditettekről is értesülünk, Kordé Zoltán összefoglalásából emeljük ki az alábbiakat. A székelyek nem eg...
A világtörténelem ókori központjaiban, például Rómában Erdélyt aranylelőhelyként tartották számon, a régió másik, amannál nélkülözhetetlenebb altalajkincsét, a fehér aranynak nevezett sót a székelyek is nagyra becsülték, ugyanis nekik is jutott belőle a Sóvidéken, de másutt is, ráadásul felszíni fejtésekben is hozzáférhető volt.
Érdemes az anyaszék központjának szerepét viselő Székelyudvarhely igazgatási szerveire is vetni egy pillantást. A háromkötetes Székelyföld történetében az áll, hogy noha a pápai tizedj...
A középkor folyamán a kisebb székely városok modellje a vásártartás és az igazgatási szervek, intézményi felépítettség dolgában nyilván Marosvásárhely lehetett, hiszen ő vitte a legtöbbre közülük, ámbátor központi szerepet játszott Székelyudvarhely is. Pár adatot érdemes idézni róluk is a háromkötetes históriából, mely ismertetésének e sorozatot szenteltük.
Ön visszatérne-e Amerikából, mondjuk, a Székelyföldre, tisztelt olvasó, ha tíz évi kemény munkával, sok viszontagság és kaland, mi több leküzdött kiszolgáltatottság után végre nemcsak ...
Válogatás jelent meg Magyari Lajos fordulat utáni első évben írott vezércikkeiből a beszédes Lélekcserélő idők cím alatt az Egerben élő irodalomtörténész, Lisztóczky László előszavával...
Kissé kacifántos a szentgyörgyiek pere, mely II. Lajos, a később mártírhalált halt király előtt folyt 1520-ban. A király akkor évtizedes méltatlan elnyomás és a Brassót pártoló Szapoly...
A pápai tizedjegyzékben, de száztíz év múlva, 1448-ban is még, falu volt Sepsiszentgyörgy, bár akkor már alighanem székközpont is volt, mivel Borbála királyné itt keltezi egyik oklevelét 1427 áprilisában, a következő hónapban pedig maga Zsigmond király (aki később német-római császár is volt egy személyben) törvényszéket tartott Sepsiszentgyörgyön az országnagyokkal és Sepsiszék főembereivel.
Alighanem már a városokat pártoló Luxemburgi Zsigmond király (15. sz. eleje) előtt megkezdődött egyes települések kiemelkedése a többi falu közül, a székek alakulásával párhuzamosan, a...
Gödri Ferenc, Sepsiszentgyörgy modernizációja hajnalának polgármestere biztosan örvendene annak, hogy a nevét viselő utcában talált otthonra a világszínvonalú szolgáltatást nyújtó Braun Műveseállomás, mely ma száznál több beteg életben tartója. Húsz éve vezették be a vesebetegek vérének szűrését, salaktalanítását (dialízis) a megyében. Interjú dr. Ivácson Zsófia nefrológus főorvossal.
Imreh István történész mérte fel udvarhelyszéki adatok alapján, hogy a késő középkorban–kora újkorban e dombos vidéken a falusi határ alig 20 százalékát foglalták el a szántóföldek, s annak további 40-40 százalékát átlagosan legelők és erdők borították. Itt a mezőgazdaság fő ágazata a marhatenyésztés volt, s ennek rendeltek alá a kenyérgabona-termesztést is.
Régészek és néprajzosok bajusza bizony összeakadt, mikor a középkori székely hajlékokról alkotott elképzeléseiket egyeztetniük kellett. Amit egyik kiásott, az ugyanis nem talált azzal, amit a másik kikövetkeztetett a maga anyagából.
Értesülünk a háromkötetes históriából, hogy folyamatban van, de az elején tart az Árpád-kori székely településhálózat feltérképezése, a ráépülő késő Árpád-kori bővülés felmérése, ez eg...
Nagy jövőt kell jósolnunk a székelyföldi régészetnek, abból ítélve amit Benkő Elek összefoglal a háromkötetes székely históriában. Érthető és tudományon kívüli okokból a népi építészetre alapozott nemesi udvarházak kétosztatú és háromosztatú, illetve későbbi változatainak feltárása még az elején tart, a belőlük kialakuló castellumoké még inkább, a kővárak feltárásáról nem is beszélve, bár utóbbi vonatkozásában már a Székely Nemzeti Múzeum régészei is komoly eredményeket mutattak fel, lásd munkatársai napi sajtóba is eljutó közleményeit.
A 15. század legvégén tragikus esemény dúlta fel Marosvásárhely mezőváros nyugalmát: egy nyárádszentbenedeki nemes tucatnyi familiárisával és azok embereivel, a történész Benkő Elek szerint egész kis hadsereggel tört rá a városra, és meggyalázta a plébániatemplomot, sőt megölte annak plébánosát.
Az ősi székely társadalmi egyenlőség megbomlása már korán elégedetlenséget szült a hátrányos helyzetbe jutottak körében. Ez olyan társadalmi nyugtalanságban jelentkezett, mely királyi ...
Máig vitatott kérdés a koraközépkori székely társadalom rétegekre tagoltsága. Miként már írtuk, Péterfi Bence szerint a valamikori, bizonyára vérségi alapon szerveződő székelységről sz...
A székelyek háromkötetes történetében Péterfi Bence ismerteti a betelepedés után kialakult székely társadalom rétegszerkezetét. Idézi Brodarics István, a mohácsi csata történetét megíró korabeli történész véleményét arról, hogy „e harcias és vad nép” – mármint elődeink – közül „senki sem nemes és nem paraszt, mindannyian ugyanazon jog szerint ítéltetnek meg, akárcsak a svájciak”. A szerző telitalálatnak tartja a svájci szabadparaszti világgal való összehasonlítást. (Milyen kár, hogy jelenük viszont eltérő!)
A háromkötetes históriában Hegyi Géza ír arról, hogy a betelepülő székelyek szlávok mellett magyarokat is kellett, hogy találjanak mai lakhelyükön. Az Erdélyi-medence központi részét m...
Mivel országunk tagja a NATO-nak, sőt a legszófogadóbb klubtagok közé tartozik, valószínűsíthető, hogy nem nyugati, hanem nyilván keleti gépek voltak azok, melyek végigbombázták két fontos utcáját.
A Beszélő Báb nemcsak beszélni, de írni is tudott, méghozzá majdnem magától, úgyszólván önműködően. Mindössze egy gombot kellett megnyomni, jobb híján megtette a telefongomb is, de egy...
A jelen sorozatban ismertetett történeti munka leszögezi: Székelyföldön az etnikai többséget legkésőbb a 13. századtól a mai napig a székely-magyarok teszik ki. E kiemelkedően nagyfokú...
Részletes ismertetés helyett legyen szabad pár érdekességet szemelgetni ennek kapcsán a háromkötetes történetből. A székely ispánság a már ismertetett formában Mátyás király koráig állt fenn, előfordult, hogy egyszerre többen is viselték e hivatalt, a királyi bárók belső viszálykodása és a trónharcok idején e tisztség betöltése is a nyertes bárói csoport befolyásától függött.
A székely székek rendszere, mely a 14. század elejére megszilárdult, egy sajátságos, máig ható érvénnyel példaszerű önigazgatási forma volt a középkori magyar királyságban.
A mai jogvédő és jogkiterjesztő autonómiaküzdelmek gyakran hivatkoznak külföldi példákra, s okkal, hiszen a polgári jogegyenlőség kivívása tekintetében a nyugat-európai minták tényleg ...
A háromkötetes Székelyföld történetének idevágó fejezetéből az derülki, hogy a betelepedést (12. és 13. század) kísérő falualapítás körülményeit, korát és eredményeit egyelőre sűrű homály fedi.
Kivetítették a nyelvészeti térképre, hol jellemző az ütötte irodalmi forma helyett az ütte a magyar nyelvterületen. Székelyföldön kívül, ahol az meglehetősen általános, az Ipoly menti vidékeken (mai Szlovákia), a Dráva torkolathoz közelítő folyásán (mai Horvátország), az osztrák határ menti Őrségben, illetve azon túl találtak rá példát.
Kordé Zoltánnal szemben, aki csatlakozott katonai segédnépből származtatja a székelyeket, Benkő Elek régész a másik megoldási kísérlet híve.
E négy szóban foglalta össze a minapi székely kongresszus egyik csíkszeredai előadója (Lázár Ede dékán) közösségünk és szülőföldünk legégetőbb gazdasági gondját, hozzátéve, hogy e teki...
A szentkatolnai, 63 éves Páll Kálmán mint édesapa és 38 éves fia, Attila krónikánkban párját ritkító családi összetartásról mutatott példát, s ha lehet így minősíteni, olyan egészségügyi teljesítmény az ő esetük, mely mai fogalmaink szerint már a csodához közelít. Páll Attilának ugyanis felnőttkorba léptekor azt mondták, a húsz évet sem biztos, hogy megéri, ma pedig harmincnyolc éves, és kiteljesedett családi életet él. Hogyan is történt?
Mielőtt a székelyeredet-kérdés két megoldásáról szólnék, engedtessék meg elidőznöm egy jegyzet erejéig a krónikaírók székelyekről alkotott véleményénél.
Emlékszem, az osztrák határ menti Őrségben járva rögtön szemünkbe tűnt, mennyire hasonlít az ottani magyarok nyelve, habitusa és népi építkezése például a székelyföldihez, s a turistak...
Az utóbbi hatvan év egyik legjelentősebb erdélyi magyar kultúrpolitikusa hunyt el a napokban Budapesten. Bodor Pál az anyaországban is rendkívüli pályát futott be, számunkra az azt megelőző kolozsvári és bukaresti évtizedei teszik igazán emlékezetessé.
A háromkötetes mű rendkívül részletesen taglalja a székelyek etnikai és szakmai eredetének kérdését, az erről zajló évszázados vitának rendkívül alapos ismertetése található meg benne.
Mielőtt a tulajdonképpeni história eseményeinek elemzésére rátérne, a tavaly megjelent háromkötetes Székelyföld története a természeti környezet mellett a terület közigazgatási változá...
A történelmi Székelyföld közel harmada nem a Kárpátok, hanem az Erdélyi-medence területén fekszik, lankásabb és enyhébb klímájú vidékeken, termékenyebb folyóvölgyekben és dombhátakon, ...
A többségi érdeket tőlünk fölösen féltő, nem a legjobb indulatú sajtó, főleg a tévébemondók a Gyergyói-medence rekordhidegeiről szörnyülködve számolnak be, a hátuk is beleborzong abba, hogy a mínusz 20 fokot is felülmúló, a harmincat közelítő csikorgó fagyról tudósíthatnak.
Hegy-vízrajzilag a székelyek földje alig pár főbb vonással felvázolható, olvasom a háromkötetes história bevezető fejezetei egyikében, hogy tulajdonképpen a Maros és az Olt vízgyűjtőit a Szeretétől elválasztó Keleti-Kárpátok (a Gyergyói- és Háromszéki-havasok, valamint társhegységeik), illetve az Olt és Maros medencéit egymástól elhatároló Hargita vulkanikus hegyláncolat jön itt szóba mindenekelőtt, azok peremfennsíkjaikkal együtt, ahonnan ugye olyan varázslatos kilátás nyílik a völgyekre és a szemközti magaslatokra.