Felhívás!

Magyarok, besenyők, románok, szászok

A háromkötetes históriában Hegyi Géza ír arról, hogy a betelepülő székelyek szlávok mellett magyarokat is kellett, hogy találjanak mai lakhelyükön. Az Erdélyi-medence központi részét megszálló magyarságnak itt is voltak települései, ezt régészeti (lásd Székely Zoltán ásatásait), nyelvjárási bizonyítékok is igazolnák, a Maros megyeiek egy része pl. ma is mezőségi, tehát nem székely tájszólásban beszél. De erre vallanak olyan összetett helységnevek is, melyekben a Székely kitétel éppen arra vall, hogy nem székely közegben jöttek létre. A szerző úgy véli, az uralkodó kiüríthette itteni birtokait, amikor a területet átadta a székelyeknek, a földesúri tulajdonban lévő falvak azonban népességükkel együtt itt maradhattak, több példa szerint utóbb beolvadtak jogilag is a székely társadalomba (Vécke, Zsákod).

A török eredetű besenyőkről is van adat, néptöredékként még Szászsebes vidékén szomszédjai voltak a székelyeknek, utóbb velük sodródhattak az áttelepedéskor, de együtt fordultak elő még a Dunántúlon is. Feladatuk a csatlakozó népekéhez hasonlóan az volt, hogy katonailag kiszolgálják a királyt. Feltehetően dél-erdélyiek voltak azok a székelyek, besenyők és románok, akik szász társaikkal együtt 1210-ben a szász ispán vezérlete alatt vonultak be a magyar királyi seregbe, hogy részt vegyenek a Vidin alatti hadjáratban. Háromszéken a Besenyő falunév utal jelenlétükre például, Kézdiszéken pedig a Jenő nemzetség Besenyő ága egyúttal azt is bizonyítja, hamar beilleszkedtek a székely vérségi szervezetbe.

A románokat először a vidini hadjáratban említik együtt a székelyekkel, a szerző szerint egy évszázadon át ők veszik át a besenyők helyét a közös hadi vállalkozásokban. Akkor még a király szabad jogállású népe voltak, harcos lovas pásztornépként elsősorban a havasok őrzése volt a feladatuk, utóbb a 14. században magyar várnépekkel együtt betagolódtak a jobbágyosztályba és elveszítették kiváltságaikat. A Székelyföldön a 16. századtól kezdődik meg tömeges betelepedésük, első falvaik akkor alakulnak. Érdekes korábbi kivétel az aranyosszéki öt román falué, ők nem jobbágysorban éltek, hanem székely jog szerint, de vallásukat és népiségüket megtartották.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Hozzászólások
  • User
    Dátum: 2017. június 15., 10:10
    ÉRTÉKELÉS: -3

    ha nem tudja a tötenelmet ne irjon minden hülyeseget hogy ferevezetje a hatramaradt szekelyeket.Szerencsere a hires töteneszek ilyen hatramaradt nemtudoval nem törödnek.Kezdje a tötenelmet a Celtektöl es nem 895-töl.A franciaknak
    minden levan irva meg ATTILA a barbar amikor bement nyugatra 441.be Franciaorszagba mar kiralysag volt.Julius Cesar mar
    jesus elött 44.be harcolt a francia hadvezerrel VERCENGETORIXAL:mennyenek el PARISBA az uj könyvtarba amit MITTERAND ELÖK idejeben epült ami milliardokba került.

  • User
    Dátum: 2017. június 18., 21:31
    ÉRTÉKELÉS: -1

    A hülyeség a tényeket el fogadni nem tudó hozzászólok tudatlansága, akik viszont a maguk során elvárják, hogy a székelység történetének tényeit ne ferdítse el senki és ne használjanak kettős mércét a múlt megítélésében. Ami neked nem tetszik, másokon se gyakorold.