A székely ispán: Comes Siculorum

Részletes ismertetés helyett legyen szabad pár érdekességet szemelgetni ennek kapcsán a háromkötetes történetből. A székely ispánság a már ismertetett formában Mátyás király koráig állt fenn, előfordult, hogy egyszerre többen is viselték e hivatalt, a királyi bárók belső viszálykodása és a trónharcok idején e tisztség betöltése is a nyertes bárói csoport befolyásától függött. Az ispán kezdetben a görgényi és höltövényi uradalmak jövedelmét élvezte, egy időben a törcsvárit és királykőit is.

Ő volt a székely hadak fővezére hadba vonulás idején, békeidőben pedig ellenőrizte a hadkészültséget és fegyverzet állapotát. A székgyűléseken és a székely közgyűlésen ő elnökölt, de nem hiányozhatott az erdélyi bírósági közgyűlésekről sem. Az Árpád-ház kihalása után (1301) Erdélyben a hatalom Kán László tartományúr kezébe került, Károly Róbert, az új király csak 14 év múlva tudta visszaszerezni azt a központi hatalom számára, és nevezte ki saját székely ispánját

I. Ulászló király Hunyadi Jánost és Újlaki Miklóst tette meg ispánná, ők egyben erdélyi vajdák is voltak, ekkor történt meg először, hogy Erdély két legfontosabb tisztsége egy kézben összpontosult. Mátyás király, miután leverte az erdélyi felkelést 1467-ben, Daróczi Jánost nevezte ki székely ispánná, ő egy év múlva hadjárat közben elesett, ezzel véget ért az ispánság önálló története. Ezt követően az erdélyi vajdák viselték e címet. Utóbb a fejedelemség korában az erdélyi fejedelmek székely ispánok is voltak, például Bethlen Gábor titulusai közt előkelő helyet foglalt el ez is. A Habsburg uralkodók kezdetben nem viselték e címet, Mária Terézia azonban a székelyek külön kérésére beiktatta címei közé és ettől kezdve minden magyar király Comes Siculorum is volt.