Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Kárpát-medencei haza

Kivetítették a nyelvészeti térképre, hol jellemző az ütötte irodalmi forma helyett az ütte a magyar nyelvterületen. Székelyföldön kívül, ahol az meglehetősen általános, az Ipoly menti vidékeken (mai Szlovákia), a Dráva torkolathoz közelítő folyásán (mai Horvátország), az osztrák határ menti Őrségben, illetve azon túl találtak rá példát. Más székely nyelvjárásszigetek jellemzőire Pozsony környékén (Szlovákia) vagy Sopron mellékén, a mai Szlovákia közepén vagy Belső-Erdély bizonyos pontjain bukkantak a nyelvészek. Földrajzi nevek is arra vallanak Bihar vagy Szatmár megyében, az osztrák határ mentén és sok más pontján a Kárpát-medencének, hogy a katonai szerepet betöltő könnyűlovas íjász vagy egyéb őrségi feladatokkal megbízott székelység a honfoglalást követő évszázadokban, még a mai Székelyföldre való tömeges betelepedés előtt stratégiailag fontos helyeken töltötte be a maga hivatását.

A középkori Magyar Királyság peremkörzeteiben sok helyen maradtak nyomai annak, hogy ott székelyek éltek. E nyomok sok helyen elhalványultak, másutt, mint a kézdi, orbai és sepsi székelyek korábbi szálláshelyein, Szeben, Szászkézd stb. körzetében, a nevek is utalnak rá. De pl. a szász templomok alapjainak kutatása során a korábbi lakók által alapított istenházák fundamentumai is kerültek már felszínre.

Benkő Elek remek fejezetet szentel a székelység háromkötetes históriában a korábbi telepek számbavételének, ír a telegdi székelyek Udvarhelyszékre költözéséről, és arról, hogy a tizenkettedik században az áttelepedés Erdély keleti sarkába tömegessé vált, s alighanem a szászok behozatalával összefüggésben gyorsult fel. Nincs rá okleveles bizonyíték, de úgy véli, a mezőgazdaságilag és a klíma szempontjából is kedvezőtlenebb fekvésű, erdőkkel borított mai Székelyföldre költözés alighanem többletkiváltságok megadásával járt, s akkor pedig a későbbi önkormányzatiság egyik indítékát alighanem itt kell keresnünk.

No de mi mindent hoztak magukkal e belső népvándorlás hősei a Magyar Királyság terjeszkedése és megszilárdulása rendjén? Erről még lesz szó, de például a csík elnevezést egy Felsőőr környéki patak (Ösztörmény) régi nevéből eredeztetik…

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások
  • User
    Dátum: 2017. május 9., 10:41
    ÉRTÉKELÉS: 0

    Benkő Elek a finnugor iskola híve, s megrögzötten vallja, hogy a székelyek csakis magyarok lehettek, tehát semmi közünk a szkítákhoz, hunokhoz. Már az is hiba volt, hogy a háromkötetes Székelyek történetébe egyáltalán beengedték, nem kéne tovább propagálni a nyeletlenségeit.