A hit Isten ajándéka

A hit Isten ajándéka

Nemzetközi kihatású kezdeményezésre adott igenlő választ február 20-án a Magyar Országgyűlés, kimondva, hogy január 13-a legyen ezentúl a vallásszabadság napja. Az Erdélyi Unitárius Egyház és a testvéregyházak terjesztették elő a javaslatot a nemzet parlamentje elé, mely példás összefogásra buzdította annak pártjait. Miben áll ennek fő világnézeti és politikai tartalma, milyen közösségi mozgatórúgók állnak mögötte? – kérdeztük az előterjesztés egyik fő kezdeményezőjétől, Kovács István sepsiszentgyörgyi lelkésztől, az Erdélyi Unitárius Egyház közügyigazgatójától.

A „kutyafejűek” ellen

A „kutyafejűek” ellen

Nem valami bőbeszédűek a források a székely hadak Anjou-kori szereplését illetően, inkább csak utalásokból szerezhetünk tudomást arról, hogy a dinasztia első királyát, Károly Róbertet elkísérték például Havasalföldre 1330-ban. Mint ismeretes, a hűtlen vajda, Basarab megbüntetése nem sikerült. Lack akkori székely ispán csapatai a nyugati hadszíntéren is feltűnnek hat évvel később a király Habsburg Albert és Ottó osztrák hercegek elleni háborújában.

Ottokár dicsekszik

Ottokár dicsekszik

A gyér írásos adatok néha éles fényt vetnek arra, mely segédnépekkel harcolt vállvetve a székelység, s érdemes eltűnődni azon, melyik és miért maradt fenn közülük máig. II. Ottokár cseh király 1260-ban beszámol a pápának arról, hogy IV. Béla magyar királlyal ütközött meg a Morva folyó mellett, s a levélből kiderül, milyen felépítésű és összetételű volt ama sereg, melybe a székelyeknek be kellett illeszkedniük.

Zsigmond király Sepsiszentgyörgyön

Zsigmond király Sepsiszentgyörgyön

A pápai tizedjegyzékben, de száztíz év múlva, 1448-ban is még, falu volt Sepsiszentgyörgy, bár akkor már alighanem székközpont is volt, mivel Borbála királyné itt keltezi egyik oklevelét 1427 áprilisában, a következő hónapban pedig maga Zsigmond király (aki később német-római császár is volt egy személyben) törvényszéket tartott Sepsiszentgyörgyön az országnagyokkal és Sepsiszék főembereivel.

20 éves az életmentő központ

20 éves az életmentő központ

Gödri Ferenc, Sepsiszentgyörgy modernizációja hajnalának polgármestere biztosan örvendene annak, hogy a nevét viselő utcában talált otthonra a világszínvonalú szolgáltatást nyújtó Braun Műveseállomás, mely ma száznál több beteg életben tartója. Húsz éve vezették be a vesebetegek vérének szűrését, salaktalanítását (dialízis) a megyében. Interjú dr. Ivácson Zsófia nefrológus főorvossal.

A régészet jövője

A régészet jövője

Nagy jövőt kell jósolnunk a székelyföldi régészetnek, abból ítélve amit Benkő Elek összefoglal a háromkötetes székely históriában. Érthető és tudományon kívüli okokból a népi építészetre alapozott nemesi udvarházak kétosztatú és háromosztatú, illetve későbbi változatainak feltárása még az elején tart, a belőlük kialakuló castellumoké még inkább, a kővárak feltárásáról nem is beszélve, bár utóbbi vonatkozásában már a Székely Nemzeti Múzeum régészei is komoly eredményeket mutattak fel, lásd munkatársai napi sajtóba is eljutó közleményeit.

Tomori Pál esete a székelyekkel

Tomori Pál esete a székelyekkel

A székelyek háromkötetes történetében Péterfi Bence ismerteti a betelepedés után kialakult székely társadalom rétegszerkezetét. Idézi Brodarics István, a mohácsi csata történetét megíró korabeli történész véleményét arról, hogy „e harcias és vad nép” – mármint elődeink – közül „senki sem nemes és nem paraszt, mindannyian ugyanazon jog szerint ítéltetnek meg, akárcsak a svájciak”. A szerző telitalálatnak tartja a svájci szabadparaszti világgal való összehasonlítást. (Milyen kár, hogy jelenük viszont eltérő!)

Új vesével családot is alapított

Új vesével családot is alapított

A szentkatolnai, 63 éves Páll Kálmán mint édesapa és 38 éves fia, Attila krónikánkban párját ritkító családi összetartásról mutatott példát, s ha lehet így minősíteni, olyan egészségügyi teljesítmény az ő esetük, mely mai fogalmaink szerint már a csodához közelít. Páll Attilának ugyanis felnőttkorba léptekor azt mondták, a húsz évet sem biztos, hogy megéri, ma pedig harmincnyolc éves, és kiteljesedett családi életet él. Hogyan is történt?

A székely haza

A székely haza

Hegy-vízrajzilag a székelyek földje alig pár főbb vonással felvázolható, olvasom a háromkötetes história bevezető fejezetei egyikében, hogy tulajdonképpen a Maros és az Olt vízgyűjtőit a Szeretétől elválasztó Keleti-Kárpátok (a Gyergyói- és Háromszéki-havasok, valamint társhegységeik), illetve az Olt és Maros medencéit egymástól elhatároló Hargita vulkanikus hegyláncolat jön itt szóba mindenekelőtt, azok peremfennsíkjaikkal együtt, ahonnan ugye olyan varázslatos kilátás nyílik a völgyekre és a szemközti magaslatokra.