Úzvölgyi incidensek: a belügyminiszter szerint a belügyi erők teljesítették küldetésüket

Carmen Dan belügyminiszter szerint az úzvölgyi katonatemetőben június 6-án szolgálatot teljesítő rendőri és csendőri erők teljesítették küldetésük három fő célkitűzését: sikerült megelőzniük a magyarok és románok közti összetűzést, a személyi sérüléseket és a sírgyalázást.

A tárcavezető hétfői sajtóértekezletén tért ki a múlt heti úzvölgyi incidensre.

A miniszter szerint annak ellenére sikerült az összetűzést elkerülniük a két szembenálló csoport, a románok és magyarok között, hogy “mindkét oldalon mozgósítottak radikálisokat, illetve ultrákat”.

A miniszter másfelől azt állította, hogy – a feszült pillanatok dacára – senkit sem ütöttek vagy sebesítettek meg, és nem vált szükségessé az erő bevetése a karhatalom részéről.

Harmadrészt Carmen Dan szerint a – temetőkapu összetörésétől eltekintve – nem történt rongálás, sem gyújtogatás, vagy bármilyen olyan cselekmény, ami sírgyalázásnak minősült volna. Megerősítette: a hősök napján Úzvölgyén történtekkel kapcsolatban kizárólag a temetőkapu összetörése miatt, rongálásért indult bűnvádi vizsgálat.

Felidézte, hogy Úzvölgye település és így a katonatemető is területi vita tárgyát képezi Bákó és Hargita megye között, de a két önkormányzat közti “békéltető tárgyalások” 2012-ben megszakadtak, a bíróság pedig azóta sem tisztázta a terület jogi helyzetét.

Carmen Dan szerint ha a helyi hatóságoknak nem sikerül megegyezésre jutniuk a területvitában, bármikor elő lehet idézni közöttük – és a két közösség között – a mostanihoz hasonló újabb feszültséget, ezért támogatja a kormány döntését, hogy a temető a védelmi tárca kezelésébe kerüljön. Dan hozzátette, az úzvölgyi temető jogi helyzetét haladéktalanul tisztázni kell, ezért rövidesen ismét összeülnek egyeztetésre a két megye illetékesei.

A csendőrfelügyelőség vezetőhelyettese, Sebastian Cucoş helyszínen való jelenléte kapcsán Carmen Dan azt mondta, az esetleges kockázatok szempontjából a csendőrség küldetése nem volt egyszerű. “Akár tetszik egyeseknek, akár nem, itt egy intézményről van szó, amelyben a vezető tisztséget betöltő személyeknek el kell látniuk a vezető tisztségükkel járó feladataikat” – nyomatékosította.

A belügyminiszter szerint egyre világosabb, hogy a temető jogi helyzete körüli bizonytalanságokat “egyes személyek és csoportok” a választások előtt feszültségkeltésre próbálták kihasználni konfliktus gerjesztése reményében, önös céljaik elérése érdekében. Hozzátette: jól ismeri a helyzetet, a belügyminisztérium kiválóan kommunikált az ügyben a többi nemzetbiztonsági intézménnyel is.

Carmen Dan az előzményekről megemlítette, hogy a – temetőt önkényesen átalakító – Dărmănești (Dormánfalva) önkormányzata a román centenárium alkalmából 65 ezer lejes (4 millió 428 ezer forint) támogatást kapott a kulturális minisztériumtól a terültén található emlékművek és temetők felújítására, és egyúttal településrendezési és építési engedélyt is kiállítottak egy hősi emlékmű és 52 kereszt felállítására az úzvölgyi katonatemetőben.

A miniszter szerint az úzvölgyi nemzetközi katonatemetőt 1926-27-ben alapította a Hősök Emléke Társaság. A védelmi tárcánál fellelhető kimutatások szerint ott 1306 különböző nemzetiségű – román, magyar, német, osztrák, olasz, orosz és szerb – katona hamvai nyugszanak.

Korábban az Agerpres hírügynökség a Védelmi Minisztérium alárendeltségében ma működő Hősök Emléke Országos Hivataltól kapott információkra hivatkozva azt közölte: az úzvölgyi temetőben 149 ismert és nyolc ismeretlen román katona van eltemetve, akik mellett 1155, idegen hadsereghez tartozó katona nyugszik. Utóbbiak közül 794 magyar, 108 német, négy orosz, három szerb, két osztrák, két olasz és 242 azonosítatlan. A temető 1926-1927-es átalakításakor kézzel rajzolt térképén a Hősök Emléke Társaság négy magyar, egy osztrák és egy német parcellát tüntetett fel.