Johannis folytatja a konzultációkat az igazságügyi referendum eredményének gyakorlatba ültetéséről

Johannis folytatja a konzultációkat az igazságügyi referendum eredményének gyakorlatba ültetéséről Románia

Folytatja a kedden megkezdett konzultációkat a parlamenti pártokkal a május 26-i referendum eredményének gyakorlatba ültetéséről Klaus Johannis államelnök. Szerdán a Népi Mozgalom Párt (PMP), a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE), a PRO Európa parlamenti frakció, a nemzeti kisebbségek és a Szociáldemokrata Párt (PSD) küldöttsége hivatalos a Cotroceni-palotába.

Cikkünk folyamatosan frissül.

Eugen Tomac: a referendum eredményét mielőbb törvénybe kell foglalni

A május 26-i népszavazás eredményét mielőbb törvénybe kell foglalni – hangsúlyozta a Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke, Eugen Tomac a Klaus Johannis államfővel folytatott szerdai konzultációt követően.

Tomac rámutatott, alakulata támogatni fogja a parlamentben az alkotmánymódosítást, amikor azonban erre sor kerül, szem előtt kell tartani a 2009-es referendum eredményét is, amikor az állampolgárok több mint 90 százaléka a törvényhozók számának 300-ra csökkentése mellett foglalt állást.

“Meggyőződésünk, hogy a referendum intézménye nem hagyható figyelmen kívül, a nép akaratát tiszteletben kell tartani. Háromszáz tagú parlamentre van szükség” – fogalmazott a pártelnök.

Tomac nyilatkozatában rámutatott, a kormánynál egy “gyilkos rendelet” van előkészülőben, amellyel különnyugdíjat adnának a polgármestereknek. A PMP elnöke szerint ezen intézkedés kapcsán is ki kellene kérni az emberek véleményét.

“Úgy vélem, szükség van egy referendumra a különnyugdíjak kiiktatása érdekében. Hihetetlen, hogy a kormány ebben az időszakban újabb luxusnyugdíjas-kategóriát akar létrehozni. Mindenki dolgozott, de én sosem láttam még polgármesterjelöltet az utcán rohangálni, aláírásokat gyűjteni és azt mondani az embereknek, hogy kiváltságokra van szüksége. Meg kell állítani ezt a közpénzpazarlást” – nyomatékosította.

Eugen Tomac bejelentette, a PMP a konzultáción a kétnapos szavazás bevezetését javasolta a külhoni románok esetében.

‘Tájékoztattam az államelnököt, hogy a PMP a kétnapos szavazás bevezetését javasolja a külhoni románok esetében. Alakulatunk be is nyújtott már a parlamentbe egy erre vonatkozó jogszabályjavaslatot. Úgy gondoljuk, hogy az államelnöki választásokat megfelelően kell megszervezni, ezért azt javasoljuk, hogy a külföldön élő román állampolgároknak két nap – szombat és vasárnap – álljon a rendelkezésükre, hogy élhessenek szavazati jogukkal” – fejtette ki Tomac.

A pártelnök arról is beszélt, a PMP meg fogja szavazni a kormány leváltását célzó bizalmatlansági indítványt, amelyet az ellenzék készít elő, hozzátéve, azt szeretné, hogy az ellenzéki pártok hiteles alternatívával álljanak elő.

“Tekintve, hogy az ellenzék bizalmatlansági indítvány előkészítésén dolgozik, a PMP felkéri ezeket a pártokat, hogy hiteles, világos alternatívával álljanak ki a nép elé. Adjanak neveket: kit akarnak javasolni jövendőbeli kormányfőnek, igazságügyi miniszternek – mert itt egy olyan személyre van szükség, akiben a román állampolgárok megbíznak, és aki megérti, hogy az igazságszolgáltatás fontos részét képezi társadalmunknak -, továbbá külügyi, oktatási, egészségügyi tárcavezetőnek” – mutatott rá Tomac.

Hangsúlyozta, a PMP “nem köti feltételekhez” voksát, és meg fogja szavazni a bizalmatlansági indítványt, mivel úgy gondolják, hogy a Dăncilă-kormánynak már rég távoznia kellett volna.

“Csak azt mondjuk, ahhoz, hogy meggyőzőek legyünk az állampolgárok előtt, és jelezzük nekik, hogy megértettük a május 26-án küldött üzenetüket, egységes üzenetre és hiteles alternatívára van szükség az ellenzék részéről, minden PSD-ellenes erő részéről” – hangsúlyozta a PMP elnöke.

Amennyiben így járnak el, véleménye szerint nagy esély van arra, hogy leváltsák a Dăncilă-kormányt. “Ne felejtsék el, hogy a szociáldemokraták egy része is elégedetlen, és ezt nyilvánosan ki is fejtették” – mondta még Tomac.

Hozzáfűzte, alakulata már folytatott megbeszéléseket az indítvány ügyében a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániét Szövetség (USR) és az RMDSZ képviselőivel. Nyomatékosította, a PMP bármely, az ellenzéki pártok által közösen javasolt kormánynak bizalmat szavazna.

A PMP részéről Eugen Tomac pártelnök mellett Marius Paşcan ügyvezető elnök, Petru Movilă alelnök, Ioana Constantin főtitkárhelyettes és az alakulat képviselőházi frakciójának vezetőhelyettese, Robert Turcescu vett részt az államfővel folytatott egyeztetésen.

Călin Popescu-Tăriceanu: komoly fenntartásaink vannak a kormányrendeletek alkotmánybíróságon való megtámadására jogosultak körének kiterjesztésével

A Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) “nagyon komoly” fenntartásai vannak a sürgősségi kormányrendeletek alkotmánybíróságon való megtámadására jogosultak körének kiterjesztésével kapcsolatban, ez ugyanis gyengítené a kormányt – véli Călin Popescu-Tăriceanu.

Az ALDE elnöke szerdai nyilatkozatában rámutatott, az államfővel folytatott konzultáció alkalmával közölték Klaus Johannisszal, hogy az alakulat egyetért a korrupciós bűntetteket elkövetők amnesztiában vagy közkegyelemben részesítésének betiltásával, valamint azzal is, hogy ne hozhasson a kormány az igazságügyi törvényeket vagy a büntetőjogot érintő sürgősségi rendeleteket.

“Azt is elmondtuk, hogy nagyon komoly fenntartásaink vannak a kormányrendeletek alkotmánybíróságon való megtámadására jogosultak körének kiterjesztésével. Az ok egyszerű: ez jelentős mértékben gyengítené a kormányt, amely nem lenne képes eleget tenni a parlament megbízásából ellátott jogalkotói szerepnek, és ami ennél is súlyosabb, ezáltal még inkább politikai bíróvá válna az alkotmánybíróság” – fogalmazott Tăriceanu az egyeztetés után.

A kisebbik kormánypárt és a szenátus elnöke hangsúlyozta, alakulata soha nem ellenezte a május 26-i referendum témáját, kérdéseit, hanem a népszavazás megszervezésének módjával nem értett egyet, azzal, hogy azt az európai parlamenti választásokkal egy időben tartották.

Tăriceanu rámutatott, a referendum eredménye alapján tervezett módosítások némelyike alkotmánymódosítás nélkül, törvény elfogadásával is kivitelezhető. Azon módosítások esetében, amelyekhez az alaptörvény módosítására van szükség, újabb referendumot kell kiírni, ezt azonban – véli – az indítványok parlamenti elfogadása után azonnal meg kell szervezni, nem kell ismét valamely más választással párhuzamosan tartani.

“Ez a trükk egyszer működött, de ne higgyék, hogy még egyszer szemet hunyunk fölötte. Nem akarjuk még egyszer a választások eredményének eltorzítására használni a referendumot” – tette hozzá Tăriceanu.

Az ALDE elnöke ugyanakkor kiemelte, szem előtt kell tartani azt a tényt is, hogy két és fél millió állampolgár nemmel voksolt vagy nem vett részt a május 26-i népszavazáson.

“Ezeknek az állampolgároknak és Románia minden polgárának üzenem: a román igazságszolgáltatás problémái – a telefonok lehallgatása, a titkosszolgálatok, ügyészségek, legfelsőbb bíróság, Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács közötti titkos megállapodások, az ügyészek közismert visszaélései, az ügyészek által a bírákra gyakorolt nyomás – továbbra is fennállnak. Ezeket a problémákat nem oldotta meg a referendum, megoldásukon továbbra is dolgozni kell” – mondta.

Daniel Constantin: az alkotmányban fel kell tüntetni,hogy Románia EU- és NATO-tagállam

A PRO Európa parlamenti frakció támogatja az alkotmány módosítását a május 26-i népszavazáson kinyilvánított választói akaratnak megfelelően, ugyanakkor azonban több más ponton is szükségesnek tartja az alaptörvény módosítását – jelentette ki szerdán a frakció alelnöke, Daniel Constantin.

A Johannis államfővel folytatott egyeztetést követően Constantin rámutatott, az általuk szükségesnek tartott módosítások nem igényelnek referendumot, sem széles körű parlamenti vitát, de tisztáznának néhány fontos tényezőt. A PRO Európa frakció tagjai helytelennek tartják például, hogy az ország alkotmányában nem szerepel, hogy Románia az Európai Unió és a NATO tagja. Emellett – vélik – alkotmányi szinten is garantálni kellene az ország határain belül és azon kívül élő állampolgárok számára a szavazáshoz való jogot, továbbá tisztázni kell, hogy mi számít “az alkotmány súlyos megsértésének”, ez ugyanis nincs konkrétan meghatározva az alaptörvényben.

Constantin hozzátette, a frakció tagjai támogatják, hogy az alkotmánymódosító népszavazást az év végén esedékes államelnök-választással egy időben tartsák meg.

A PRO Európa parlamenti frakció képviselője arra is kitért, hogy kollégái meg fogják szavazni a kormány leváltását célzó bizalmatlansági indítványt.

“Ma reggel megbeszélést folytattunk a liberális kollégákkal, és megegyeztünk néhány dologban. Készül a bizalmatlansági indítvány, és mi nemcsak támogatjuk azt, hanem dolgozunk is rajta” – mondta Daniel Constantin, hozzátéve, hogy az államelnökkel folytatott tanácskozáson nem esett szó a bizalmatlansági indítványról.

Varujan Pambuccian: A nemzeti kisebbségek a kormányrendeletek használatának extrém helyzetekre való korlátozása mellett foglaltak állást

A sürgősségi kormányrendeletek használatának “extrém helyzetekre” való korlátozása mellett foglalt állást a Klaus johannis államfővel folytatott konzultáción a magyartól eltérő nemzeti kisebbségek parlamenti csoportja – nyilatkozta a frakció vezetője, Varujan Pambuccian.

A frakcióvezető leszögezte, a nemzeti kisebbségek már 2003-ban a sürgősségi kormányrendeletek teljes kiiktatását kérték. “Most úgy véljük, hogy ezeket csak katasztrófa-, háborús vagy egyéb extrém helyzetekben kellene alkalmazni, egyébként fölöslegesek. Ha van politikai akarat, bármely törvényt nagyon rövid idő alatt elfogadhat a parlament, nincs feltétlenül szükség sürgősségi kormányrendeletre. Mi tehát a referendumon megszabottnál is nagyobb mértékben korlátoznánk a sürgősségi rendeletek használatát” – nyomatékosította Pampuccian, hozzátéve, hogy támogatni fogják Iohannis elnök alkotmánymódosító kezdeményezését.

A magyartól eltérő nemzeti kisebbségek frakciójának vezetője azt is elmondta, becsléseik szerint a csoport tagjainak mintegy fele szavazná meg a kormány megbuktatását célzó bizalmatlansági indítványt.

“Ahogyan önök is tudják, a mi frakciónk több különböző szervezet képviselőjéből áll, azaz közülünk mindenki más-más szervezetet képvisel. A köztudatban ugyan még mindig az él, hogy ugyanúgy működünk, mint egy pártfrakció, de ez nem így van” – magyarázta az újságíróknak Varujan Pambuccian.

Viorica Dăncilă: parlamenti munkacsoport létrehozását javasoltuk az alkotmány módosítása érdekében

A szociáldemokraták egy, az alkotmány módosításával foglalkozó parlamenti munkacsoport létrehozását javasolták Klaus Iohannis elnöknek a konzultáción, jelentette ki Viorica Dăncilă kormányfő szerdán, nyomatékosítva ugyanakkor, nem támogatja, hogy az alaptörvény módosítása kapcsán kiírandó népszavazást egy másik választással egyidőben szervezzék meg.

“Elismételtük, a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) nagyon fontos a szavazás eredménye, és fontos, hogy minél hamarabb gyakorlatba ültessük azt. Figyelembe véve, hogy a népszavazásnak konzultatív jellege van, most konkrét dolgokat kell tennünk. Emiatt egy parlamenti munkacsoport létrehozását javasoltuk az államfőnek, amelyet Marcel Ciolacu képviselőházi elnök vezetne, és amely minden politikai párttal megvitatná a kérdést, mivel konszenzusra van szükség, ugyanis kétharmadra van szükség ahhoz, hogy gyakorlatba ültessük ezeket a célkitűzéseket. Minél gyorsabban létre kell hozni ezt a munkacsoportot, hogy az alkotmány módosítását minél hamarabb meg lehessen valósítani. Azt szeretnénk ugyanakkor, hogy a népszavazást ne szervezzék meg egy másik választással egyidőben, ugyanazon a napon, mivel ez a gyakorlat ellentmond a Velencei Bizottság ajánlásainak” – fejtette ki Dăncilă a Klaus Johannis államfővel folytatott szerdai konzultációt követően.

Dăncilă megemlítette, hogy Marcel Ciolacu már csütörtökön elkezdi a munkacsoport megalakítását. A kormányfő elmagyarázta ugyanakkor, hogy miért támogatja a népszavazáson született eredmények gyakorlatba ültetését, bár május 26-án nem voksolt.

“Számomra fontos az állampolgárok akarata. Mivel a lakosság nagy számban járult urnák elé, és kifejezte ezirányú akaratát, természetes dolog, hogy figyelembe vegyük azt” – magyarázta a kormányfő, aki szerint nem csupán a referendumon felvetett két kérdés kapcsán lehetne módosítást eszközölni az alaptörvényen, és ezt is az alakuló parlamenti munkacsoportban kell megvitatni.

(Agerpres)

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.