A PSD az alkotmánybírósághoz fordult két felelősségvállalással elfogadott törvény miatt

A Szociáldemokrata Párt (PSD) az alkotmánybírósághoz fordult Igazságszolgáltatási Intézetbe (INM) való felvételi körülményeivel kapcsolatos jogszabály ügyében, amelyért felelősséget vállalt a kormány.

A PSD beadványa szerint a jogszabály megszegi az alkotmány több cikkelyét.

A szociáldemokraták arra hivatkoznak, hogy az alkotmánybíróság 2010. november 3-ai 1.557-es számú határozta leszögezi, hogy felelősségvállalással csak olyan kivételes esetekben lehet törvényt elfogadni, amikor „nincs mód rendes, vagy gyorsított eljárásra”.

A benyújtott óvásban azt állítják, hogy a kormány által a parlamentnek 2019. december 12-én benyújtott törvényjavaslat „forrása” a 2019/7-es sürgősségi kormányrendelet, amelyet éppen tárgyalnak a felsőház szakbizottságaiban.

A dokumentum szerkesztői szerint az igazságügyi minisztérium illetékeseinek tisztában kellett lenniük ezzel, mégis egy olyan módszerhez járultak hozzá, amely „kizárja a parlamenti vitát”. Ugyanakkor rámutatnak arra, hogy az alkotmánybíróság 2010/1.431-es határozta leszögezi, hogy a kormány nem szakíthat félbe egy törvényalkotási folyamatot.

A PSD szerint „nyilvánvaló”, hogy a kormánynak meg kellett volna várnia, a 2019/7-es sürgősségi rendelettel kapcsolatos parlamenti eljárás befejezését, és „elfogadhatatlannak” minősíti a kormány által indokként megjelölt sürgősséget.

Az alkotmánybíróságon támadta meg a Szociáldemokrata Párt a személyszállítást szabályozó törvény módosítását is, amelyért szintén felelősséget vállalt a kormány.

A beadványban az áll, hogy a képviselőház szakbizottságainak asztalán van egy törvénytervezet, amely törvényerőre emelné a 2019/51-es sürgősségi rendeletet. Ez a tervezet kizárná a megyei közúti személyszállítást a közszolgáltatások köréből, így a szállítás kereskedelmi rendszerben történne.

Az a tervezet, amelyért a kormány felelősséget vállalt, eltörölné a 2019/51-es sürgősségi rendelet előírásait, így a megyei közúti személyszállítás a közszolgáltatások között maradna.

Az alkotmányossági kifogás megfogalmazói szerint a parlament az egyetlen jogalkotó szerv, és a felelősségvállalással a kormány figyelmen kívül hagyta ezt az alapvető szempontot. A politikai és társadalmi élet különböző területeire hatással levő törvénytervezetek parlamenti megvitatásakor a kormánynak kötelessége megjelenni a parlamenti vitán és kifejteni álláspontját a témával kapcsolatban, és lehetőséget teremteni módosító javaslatok megfogalmazására – olvasható a dokumentumban.

A PSD azt is kifogásolja, hogy az alkotmánybíróság 2018/618-as döntése dacára a kormány nem kérte ki a Gazdasági és Szociális Tanács véleményét a tervezettel kapcsolatban.

Ugyanakkor arra is kitér, hogy az alkotmánybíróság 2010/1431-es határozata értelmében a kormány nem szakíthat félbe egy törvényalkotási folyamatot.

(Agerpres)