Hirdetés
Hirdetés
Felhívás!

Holland bíróság: orosz gyártmányú rakétával lőtték le a maláj utasszállítót

Holland bíróság: orosz gyártmányú rakétával lőtték le a maláj utasszállítót Külföld

A kelet-ukrajnai szakadárok ellenőrzése alatt álló Pervomajszk település mellől, a szovjet-orosz gyártmányú Buk légvédelmi rendszer egyik rakétájával lőtték le nyolc évvel ezelőtt a maláj légitársaság MH17-es járatszámú repülőgépét – közölte ítéletében a hágai kerületi bíróság csütörtökön.

Az amszterdami Schiphol nemzetközi repülőtér közelében, rendkívüli biztonsági intézkedések mellett, a vádlottak távollétében tartott ítélethirdetésen Hendrik Steenhuis elnöklő bíró hangsúlyozta: 2014 májusától Oroszország teljes ellenőrzést gyakorolt az ukrajnai szakadár “Donyecki Népköztársaság” (DNR) felett, ahonnan azt a rakétát kilőtték, amely a repülőgép fedélzetén tartózkodó mind a 298 utas – köztük 196 holland és 27 ausztrál állampolgár -, valamint a legénység halálát okozta.

A bíró a támadást “összehangolt katonai akciónak nevezte”, és kiemelte: a katasztrófa előkészítésében és végrehajtásában részt vevők közül többen orosz állampolgárságúak voltak, illetve korábban az orosz fegyveres erők kötelékébe tartoztak. A nyomozás során visszahallgatott telefonbeszélgetések tanúsága szerint a szakadár “Donyecki Népköztársaság” több vezetője, akik tudtak a rakétatámadásról, szoros kapcsolatot ápoltak akkor Oroszországgal.

A négy vádlott, az orosz Igor Girkin, Szergej Dubinszkij és Oleg Pulatov, valamint az ukrán Leonyid Harcsenko nem volt jelen sem a tárgyalásokon, sem az ítélethirdetésen. Girkin, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) korábbi ezredese 2014 nyarán a szakadár ukrajnai régió, a DNR “védelmi minisztereként” szolgált. Dubinszkij a DNR katonai hírszerző ügynökségének vezetője volt, Pulatov az ügynökség egyik alosztályát irányította, az ukrán Harcsenko pedig a felderítő osztag vezetője volt.

Hendrik Steenhuis az ítélethirdetéskor kiemelte: a vádlottak nem tekinthetők az orosz fegyveres erők tagjainak “ezért nem illeti meg őket a harcokban részt vevő katonák mentelmi joga. Közölte továbbá: a bíróság később dönt az üggyel kapcsolatos más jogi kérdésekről, valamint a gyanúsítottak bűnösségéről vagy ártatlanságáról. Emlékeztetett: az ügyben eljáró holland ügyészség életfogytig tartó börtönbüntetést kért a vádlottakra.

A bíró tájékoztatása szerint megállapítást nyert, hogy a repülőgépet megsemmisítő rakéta Kelet-Ukrajnába nem sokkal a támadás előtt érkezett Oroszországból, ahová a Boeing 777-es lelövése után a kilövőállást vissza is vitték. A rakétavető az 53. légvédelmi rakétadandártól, az orosz fegyveres erők Kurszk városában állomásozó egységétől származott – mondta az elnöklő bíró.

Az ügyben eljáró, holland vezetésű – holland, ausztrál, maláj, ukrán és belga összetételű – nemzetközi nyomozócsoport 2019 júniusában közölte, hogy a gyanúsítottak a gépet megsemmisítő, mozgatható föld-levegő rakéta telepítésében vettek részt, tevékenyen hozzájárulva ezzel a fedélzeten tartózkodók halálához.

A katasztrófák vizsgálatában illetékes holland hatóság azt állapította meg, hogy a repülőgépet egy földi telepítésű, Buk típusú légelhárító rakétával lőtték le, amelyet feltételezhetően a szakadárok területéről – Pervomajszk település mellől, egy mezőről – indítottak el. A támadást előkészítő és elkövető mintegy száz további gyanúsított kilétére is bizonyítékok állnak a nemzetközi vizsgálóbizottság rendelkezésre, viszont az még nem tisztázott, hogy parancsra hajtották-e végre a támadást, vagy önállóan cselekedtek – tették hozzá.

A Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó repülőgépét 2014. július 17-én Kelet-Ukrajna felett érte rakétatalálat. A pilótafülke mellett felrobbant rakéta szilánkjainak ezrei fúrták át a Boeing típusú gépet, amely a levegőben darabokra tört, és lezuhant. A tragédiában a fedélzeten tartózkodó mind a 298 utas, valamint a legénység is életét veszette.

Oroszország mindvégig tagadta, hogy köze lett volna a gép lelövéséhez.

Életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek három elkövetőt

Az illetékes holland bíróság távollétükben életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélt csütörtökön két orosz és egy oroszbarát ukrán szeparatistát 298 ember halála okozásáért a Malaysia Airlines MH17-es járatának Kelet-Ukrajna felett történt lelövésével kapcsolatban.

A per négy vádlottja – az orosz Igor Girkin, Szergej Dubinszkij és Oleg Pulatov, valamint az ukrán Leonyid Harcsenko – nem volt jelen sem a tárgyalásokon, sem az ítélethirdetésen. Az elítéltek feltehetően Oroszországban tartózkodnak, kiadatásukat valószínűtlennek tartják az illetékes hatóságok.

Oleg Pulatovot, aki jogi képviselőin keresztül a tárgyalásokon ártatlannak vallotta magát, a hágai kerületi bíróság bizonyíték hiányában felmentette.

Girkin, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) korábbi ezredese 2014 nyarán a szakadár ukrajnai régió, a DNR “védelmi minisztereként” szolgált. Dubinszkij a DNR katonai hírszerző ügynökségének vezetője volt, Pulatov az ügynökség egyik alosztályát irányította, az ukrán Harcsenko pedig a felderítő osztag vezetője volt.

“Csak a legszigorúbb büntetés képes megtorolni tettüket, amely oly sok életet oltott ki, és oly sok szenvedést okozott az áldozatok hozzátartozóinak” – jelentette ki Hendrik Steenhuis, a per tárgyalását vezető bíró az ítélet felolvasásakor.

A bíróság szerint a vádlottak segítettek megszervezni a rakéta Ukrajnába történő telepítését, tevékenyen hozzájárulva ezzel a fedélzeten tartózkodók halálához, bár nem ők voltak azok, akik a kilövést végrehajtották. A támadást előkészítő és elkövető mintegy száz további gyanúsított kilétére is bizonyítékok állnak a nemzetközi vizsgálóbizottság rendelkezésre, viszont az még nem tisztázott, hogy parancsra hajtották-e végre a támadást, vagy önállóan cselekedtek – tette hozzá a bíróság.

Az ítéletben a bíróság 16 millió eurós kártérítést ítélt meg az áldozatok hozzátartozóinak, amelyet a holland állam fog kifizetni, amennyiben az elítéltek nem teszik meg. Oroszország mindvégig tagadta, hogy köze lett volna a gép lelövéséhez.

Orosz külügy: elfogult, politikai ítélet született

Moszkva sajnálja, hogy a 2014 júliusában Ukrajnában lezuhant malajziai Boeing ügyében a politikai konjunktúra befolyása alá került holland bíróság figyelmen kívül hagyta a pártatlan igazságszolgáltatás elveit – hangoztatta csütörtökön kiadott közleményében az orosz külügyminisztérium.

“Mélységesen sajnáljuk, hogy a hágai kerületi bíróság figyelmen kívül hagyta a pártatlan igazságszolgáltatás elveit az aktuális politikai konjunktúra érdekében, és ezzel súlyos csapást mért a holland igazságszolgáltatási rendszer egészének jó hírnevére” – áll a dokumentumban.

Az orosz diplomáciai tárca szerint az ítéletből látszik, hogy az politikai megrendelésre készült Moszkva gyanúba keverésére. A minisztérium kifogásolta, hogy a testület szelektíven kezelte az ügy anyagait, és figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy a holland ügyészség minden következtetése névtelen titkosított személyazonosságú tanúk vallomásán, valamint egy érdekelt fél, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) által rendelkezésre bocsátott, kétes eredetű, többször is hamisnak és ellentmondásosnak bizonyult információkon alapult.

A tárca nehezményezte, hogy nem vették figyelembe a védelem érvelését, miszerint nincs meggyőző bizonyíték arra, hogy az MH17-es járatot orosz eredetű Buk rakéta semmisítette meg. Figyelmen kívül hagyták az orosz védelmi minisztérium titkosítás alól feloldott dokumentumait is, amelyek értelmében Ukrajnának olyan rakétája volt, amelynek sorozatszáma megegyezett azzal, amelyet a helyszínen talált roncsokon azonosítottak.

Az orosz kifogások közé tartozik, hogy a bíróság Moszkva szerint nem kívánta részletesen kivizsgálni, honnan indították a rakétát, és “egyszerűen figyelmen kívül hagyták” azokat a tényeket, amelyek arra utaltak, hogy a kilövést ukrán katonák hajthatták végre Kijev által ellenőrzött területről.”

“Az orosz radarok elsődleges, feldolgozatlan adatai, valamint (a Buk rakétákat gyártó) Almaz-Antej konszern által átadott jelentések és a természeti kísérletek eredményei, amelyek megerősítik, hogy a rakétát a kijevi hatóságok által ellenőrzött területről indították, nem kerültek be a büntetőeljárás anyagába. Ugyanez vonatkozik a védelem által beidézett számos fontos tanú vallomására is” – állt a közleményben.

A minisztérium rámutatott: Ukrajna maga is megtagadta, hogy rendelkezésre bocsássa a saját radarjainak adatait és a földi repülésellenőrző szolgálatok beszélgetéseit rögzítő felvételeket, az aznap dolgozó ukrán irányítók pedig “nyomtalanul eltűntek”. Emellett a tárca szerint tisztázhattak volna sok dolgot az incidens napján készült amerikai műholdfelvételek is, ám Washington elutasította a bíróknak azt kérését, hogy ezeket hozzák nyilvánosságra, vagy hogy legalább különleges feltételek mellett tegyék hozzáférhetővé őket.

Az orosz közlemény azt is nehezményezi, hogy az eljárás során nem elemezték megfelelően Kijev felelősségét amiatt, hogy elmulasztotta lezárni a háborús övezet feletti légteret.

Andrej Klisasz, az orosz parlamenti felsőház alkotmányjogi bizottságának elnöke úgy vélekedett, hogy az ítéletnek Oroszországra nézve nincs jogi következménye, “de érdekes tanulmányozni”. Vlagyimir Dzsabarov, a felsőház nemzetközi bizottságának első elnökhelyettese pedig azt mondta: a hágai bíróság ítélete előrelátható volt, és noha Oroszország számára jogilag semmis, orosz ügyvédek talán mégis meg fogják fellebbezni. Dzsabarov felhívta a figyelmet arra, hogy a perre Malajzia képviselőit meg sem hívták.

Jevgenyij Buzsinszkij altábornagy, az orosz védelmi minisztérium nemzetközi osztályának volt vezetője rámutatott, hogy a holland bíróság Oroszországot közvetlenül nem tette felelőssé a történtekért, ami által vége lett a nyolc éve tartó nemzetközi botránynak. Mint mondta, az ítélet nem kötelezi Moszkvát az elítéltek kiszolgáltatására.

Pavel Laptyev, az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) delegált egykori első orosz biztos szerint Oroszország nem köteles tartania magát az ítélethez, mert “nincs erre vonatkozó nemzetközi jogszabály”. Az ügyvéd emlékeztetett: az MH17-es lezuhanása helyszínén talált rakétaroncson a sorszám 7379-es számjegyekkel végződött, ami arra utal, hogy a fegyver Ukrajnáé volt.

Oroszország a történteknek a nyomozás és a holland bíróság által bizonyítottként elfogadott interpretációjával szemben mindvégig Ukrajnát vádolta a maláj gép lelövésével, azt állítva, hogy az utasszállítót megsemmisítő rakéta az ukrán hadsereg Lviv megyei Sztrijben állomásozó, 223. légvédelmi rakétaezredének fegyverzetéhez tartozott. A Buk szovjet légvédelmi rendszer 1986-ban gyártott rakétájának fedélzeti számát (886847349) a helyszínen talált roncsok, a hajtómű (8 86 90 32) és a fúvókablokk (8 30 113) adatai alapján állapították meg.

forrás: MTI

fotó: wikimedia.org

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük