Engedélyezte az Oxford-AstraZeneca vakcina forgalmazását az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság pénteken feltételes engedélyt adott az AstraZeneca brit-svéd gyógyszeripari vállalat és az Oxfordi Egyetem új típusú koronavírus ellen közösen kifejlesztett oltóanyagának forgalomba hozatalára.

A Pfizer/BioNTech és a Moderna vakcinája után ez a SARS-Cov-2 koronavírus által okozott betegség, a Covid-19 elleni harmadik oltóanyag, amelynek megkezdődhet a tömeges alkalmazása az Európai Unió 27 tagországában.

Az amszterdami székhelyű Európai Gyógyszerügynökség (EMA) pénteken adott ajánlást az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem közös fejlesztésű vakcinájának egyéves feltételes forgalmazására, miután úgy ítélte meg, hogy az oltóanyag hatékony az új típusú koronavírus ellen.

A brit egyetem és a gyógyszeripari vállalat január 12-én nyújtotta be forgalmazási kérelmét az EMA-hoz.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken este közzétett Twitter-üzenetében közölte, az unió engedélyezte az AstraZeneca oltóanyagának alkalmazását az EU-ban. Az elnök reményét fejezte ki, hogy a vállalat teljesíti vállalását, és a megállapodásban foglaltak szerint szállítani fogja mind a 400 millió adag oltóanyagot.

„Mindent megteszünk azért, hogy oltásokat szerezzünk az európaiak, a szomszédjaink és partnereink számára világszerte” – tette hozzá az uniós bizottság elnöke.

Az Európai Bizottság augusztus 14-én kötött megállapodást az AstraZenecával összesen 400 millió adag koronavírus elleni védőoltás beszerzéséről. Az első, előzetes megállapodás 300 millió adag vakcina beszerzésére szól, olyan záradékkal, amely lehetővé teszi az uniós tagállamok számára további, legalább 100 millió adag védőoltás vásárlását.

Az unió az AstraZeneca mellett ez idáig a Sanofi-GSK (300 millió adag), a Johnson and Johnson (400 millió adag), a BioNTech-Pfizer (600 millió adag), a CureVac (405 millió adag) és a Moderna (160 millió adag) vállalatokkal írt alá vakcinabeszerzésről szóló szerződéseket.

Az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca gyógyszergyár által kifejlesztett oltóanyag a harmadik olyan vakcina, amely elérhetővé válik az Európai Unió 27 tagállamában a Pfizer/BioNTech és a Moderna után. A vakcina előnye, hogy alacsonyabb az előállítási költsége a rivális oltóanyagokhoz képest. Szállítás közben sem igényel mélyfagyasztást, a gyártástól a felhasználásig normál hűtőszekrényben, négy és nyolc Celsius-fokos hőmérsékleten tartható.

Az AstraZeneca oltóanyagával azokat a felnőtteket lehet beoltani a koronavírus-fertőzés megelőzése céljából, akik betöltötték 18. életévüket. A vakcinát két adagban kell beadni. A vakcina működése ismert módszeren alapszik: csimpánzokat megfertőző, de emberre teljesen veszélytelenné tett adenovírussal juttattják be a koronavírusra jellemző tüskefehérjét a szervezetbe, amely azonosítja, és antitesteket fejleszt ellene.

Az Európai Bizottság az AstraZenecával megállapodásban pénteken hozta nyilvánosságra a gyógyszeripari vállalattal a koronavírus elleni oltóanyag beszerzéséről szóló szerződést. Az uniós bizottság egy hete folytat tárgyalásokat az AstraZenecával, miután a vállalat múlt hét pénteken bejelentette, hogy gyártási nehézségek miatt késedelmet szenved az Oxfordi Egyetemmel közösen fejlesztett vakcina kiszállítása az európai uniós tagországokba. A bizottság csütörtökön felkérte a belga egészségügyi hatóságokat, hogy tartsanak vizsgálatot az AstraZeneca helyi oltóanyag-előállító telepén, így ellenőrizve a cég vezetőségének állításait.

Az Európai Bizottság pénteken azt is bejelentette, hogy átláthatósági és engedélyezési mechanizmust vezet be a koronavírus elleni oltóanyagok kivitelére vonatkozóan. A koronavírus-oltóanyagok kiviteléhez ezentúl a tagállamok engedélye szükséges. Az intézkedés azt kívánja biztosítani, hogy az uniós polgárok kellő időben részesülhessenek koronavírus-védőoltásban, és hogy az oltóanyagok Európai Unión kívüli exportja átlátható legyen – közölték.

(MTI)