Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Barót jeles sportolóira emlékeztek

Barót jeles sportolóira emlékeztek Kovászna megye

A Magyarországon hírnevet szerző labdarúgó-kapitányról, Baróti Lajosról, illetve az atlétikában jeleskedő Bodosi Mihályról és röplabdában kiemelkedő Derzsi Edéről tartott előadás révén ismerhette meg Barót legnevesebb sportolóit a közönség kedden este. A különleges beszélgetésen Killyéni András kolozsvári sporttörténész és Benkő Levente újságíró avatott be a sportolók karrierjébe és életük izgalmas pillanataiba.

Hirdetés
Hirdetés

Összesen 28 vereséggel és több mint dupla annyi győzelemmel véste be az emlékezetbe magát Baróti Lajos labdarúgó-edző, aki csapataival európai és világbajnokságokra, sőt az olimpiára is kijutott, nem kevés elismerést felhalmozva. Ezzel szemben a szintén baróti születésű Bodosi Mihály volt az első Európában, aki megugrotta a kétméteres magasságot – habár ezt a korában nem ismerték el, 21 évig volt csúcstartója a magyar magasugrásnak. Derzsi Ede pedig a maga csekély 190 centiméteres magasságával jutott ki röplabdázóként az olimpiára, ahonnan negyedik helyezéssel tért haza Erdővidékre.

A magyar válogatott legendás irányítója

Baróti Lajos labdarúgó, edző, szövetségi kapitány és szülővárosának díszpolgára születésének 110. évfordulóját ünnepelhetjük idén augusztusban. Killyéni András sporttörténész a kiemelkedő erdővidéki kötődésű sportoló életére vonatkozóan elmondta, hogy családja már korán Szegedre került, és ugyan 16 éves koráig nem játszott, pályára lépése után csakhamar tehetséges labdarúgó lett. 1948-ban, 34 évesen ért véget játékos-pályafutása lábsérülés miatt, ekkor kezdődött el az edzői karrierje is, előbb a Győri, majd a Budapesti Vasasnál aratott sikereket.

1957-ben mesteredzői diplomát szerzett, ugyanakkor a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányává is kinevezték. Címét 1966-ig őrizte meg, ezalatt három világbajnokságon és egy Európa-bajnokságon szerepelt a nemzeti együttes irányításával. Kilenc év után, 1967-ben lett az Újpesti Dózsa SC edzője, amellyel három bajnoki címet nyert. 1975-től ismét szövetségi kapitány, ebben a periódusban ismét kijuttatta a válogatottat a világbajnokságra, immár negyedszer. 1980-82 között a Benficát vezette, háromszor szerzett portugál bajnoki címet, magas szintű karrierjét ezután fejezte be. Nevét viselik egyesületek, ugyanakkor számos díjat is nyert. 117-szeres szövetségi kapitány, 62 győzelmet halmozott fel a pályafutása során. 91 éves korában, 2005-ben hunyt el.

Benkő Levente és Killyéni András beszélgetett a közönséggel. Fotó: Demeter Zoltán

A Killyéni András által elmondottakhoz Benkő Levente újságíró hozzáfűzte, hogy Baróti Lajos kiváló edző létére soha nem emelte fel a hangját, ugyanis meggyőződése volt, hogy „ha szép szóval nem megy, akkor nem érdemes csinálni.” Vallotta ugyanakkor, hogy jó kedvvel kell játszani, nevetve, hiszen az az igazi játék.

Magasugrásból és röplabdából is jeles

Bodosi Mihály 1909-ben született az erdővidéki Baróton, de már kiskorában Kaposvárra került, ahol középiskolás korában kezdett el atletizálni. A kedd esti előadásból, illetve a közönség sorai közt ülő Bodosi család tagjának elmondásából kiderült, hogy az atléta az 1934-es pécsi pályaavatón, nem hivatalos csapatverseny alkalmával ugrotta meg a kétméteres magasságot, méghozzá elsőként Európában, ezt azonban a korabeli atlétikai szövetség szigorú szabályai miatt nem ismerték el. Később mégis világbajnok lett 196 centiméteres ugrásával, 21 évig volt csúcstartója a magyar magasugrásnak. A berlini olimpián 12. helyezést ért el, de később sport helyett az orvosi karriert választotta, Kaposvár híres sebészeként, főorvosként tevékenykedett. 2005-ben hunyt el, ezelőtt azonban a város díszpolgárává választották.

Derzsi Ede karrierjéről beszélve Benkő Levente újságíró mosolyogva emlékezett vissza a tehetséges röplabdázóval való találkozásokra. Az előadó elmondta, hogy Derzsi kiskorában papnak készült, azonban csakhamar elérte a több mint 190 centiméteres magasságot, és kacsintgatott a röplabda felé. Fiatal korában technikusnak helyezték ki Bákóba, ahol felfigyeltek rá és rövidesen a bukaresti Dinamonál találta magát. Kijutott Európa-bajnokságra, ahonnan többek között aranyéremmel is hazatért, ugyanakkor több világbajnokságon is kiemelt helyezést ért el a csapattal. Ahogy Benkő Levente is mondta, a sportoló az 1964-es tokiói olimpián elért negyedik helyezésre volt a legbüszkébb és érdekességképpen hozzátette, hogy a büszkeség ellenére Derzsi sosem hordott egyenruhát. Edzősködött, majd technikai vezető és alelnök is volt a brassói Dinamonál. A sport után a minőségi jazz-zene volt a legnagyobb szenvedélye. 2015 tavaszán hunyt el.

Fotó: Demeter Zoltán

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük