A honlap többnyire a Kovászna megyében megjelenő Székely Hírmondó napilap írásait jeleníti meg, de csak részben azonos annak tartalmával.

Tíz nap alatt készült el

Tíz nap alatt készült el

Nap mint nap tapasztalható, hogy akár apróságok miatt is szertehúznak az emberek, székely lett a magyarnak az ellensége, pedig az összefogás csodákra képes. Erre a legjobb példa Gelence, ahol kalákában, rekord idő, mindössze tíz nap alatt épült fel egy csodálatos népi feredő. A munkálatok kezdéséről előző körképünkben beszámoltunk már, szombat délelőtt pedig már át is adták a ladiai falurésztől alig egy kőhajításra található Nádika-feredőt.

 

Szombaton az avató előtt még pár perccel zajlottak az utolsó simítások: néhányan takarítottak, seprűkkel és gereblyékkel tüntették el az építkezés nyomait. A feredő lelke, egy kis, kút- és forrásvíz által táplált, deszkával bélelt medence már foglalt volt: vidám, kalákázó fiatalok próbálták ki a munkájuk „eredményét”.

 

Százan kalákáztak naponta

 

Mi pedig azon csodálkoztunk: a mocsaras, gyomos területből miként lett emeletes filagóriával, napozó padokkal, öltözővel, forrásházzal, művészi kilátóval (Péter Alpár alkotása), játszótérrel, mellékhelyiséggel és még kis parkolóval is ellátott, szabadidő eltöltésére kiválóan alkalmas hely. Erre meg is kaptuk a választ, amint összefutottunk Ilyés Botond alpolgármesterrel.

– Egy hatalmas munkának és összefogásnak az eredménye, ami a gelencei vállalkozóknak és az önkénteseknek köszönhető. A gelencei ácsok mellett az Ars Topia Alapítvány hetven önkéntese, a bölöni kalákázók, a Vinca Minor Egyesület tagjai, kézdivásárhelyi és gelencei cserkészek, a helyi futballcsapat tagjai segítettek abban, hogy ez megvalósuljon. Mintegy 140-en fordulták meg itt magukat, és naponta átlagosan száz–száztíz ember kalákázott – fejtette ki az építkezés felügyelésével megbízott alpolgármester, aki szerint a kaláka hagyományát újra kell éleszteni.

 

Szalagvágás a forrásháznál

 

A hőség miatt a feredő avatóünnepségét a forrásháznál tartották. Ez tulajdonképpen egy kút, ami a medencét vízzel táplálja, karimája kővel van kirakva, amire egy szépen faragott, a fürdőépítő kalákát megörökítő fedél is került. A forrásház egyébként zsindellyel van lefödve, akárcsak az alul nyitott, az emeleten zárt filagória. A jelenlevőket elsőként üdvözlő Cseh József polgármester megköszönte mindenkinek az áldozatos munkát.

– Ha az emberek összefognak, nagy dolgokra képesek. Egy ilyen eseménynek vagyunk most tanúi, amikor az összefogás, jóindulat és tenni akarás révén képesek voltunk egy ilyen mocsaras területet pár nap alatt átalakítani, szebbé és hasznosabbá tenni. Köszönet illeti ezért Herczeg Ágnes ötletgazdát (az Ars Topia elnöke – szerk.), és mindenkit, aki egy szeget is elütött, hogy ez létrejöhessen. Ránk az a feladat hárul, hogy a létesítményt megkíméljük, szépítsük és tovább fejlesszük – mondta a nagyközség elöljárója, aki szerint a hely falunapok, iskolai tevékenységek és más közösségi rendezvények lebonyolítására is alkalmas lesz. Ugyanis idővel meg lehet oldani, hogy áramot vezessenek oda, akkor viszont még jobban kihasználható lesz a helyszín.

– Látva a kész munkálatot egy felemelő érzés tölt el, és erőt ad, lendületet, hogy ezt folytatni kell. Gelencén szerencsés találkozása volt az ötletnek, az azt felpártoló segítő embereknek és a gyors észjárású, kitűnő mesterembereknek, valamint a közös munkának – mondotta Para Zoltán, a Vinca Minor Egyesület elnöke.

Ilyés Botond alpolgármester is köszönetet mondott a fürdőépítő kalákában résztvevőknek. „Tíz nap alatt formálódott a közösség, barátságok köttettek, és Gelence felnőtt ahhoz, hogy közösen tudjunk valamit építeni, és azon leszünk, hogy ezt fejleszteni is tudjuk” – vélekedett a község második embere.

 

„Kapunk nyitva, szívünk tárva!”

 

Herczeg Ágnes kifejtette: amikor a vendéglátókkal először megtekintették a helyet, megzendült a lelke az örömtől, hogy egy ilyen gyönyörű helyen lehetnek.

– Gelence ma is őrhely. Őrhely, ahol a gelenceiek ma is őrzik azt a táji örökséget, amit őseik ide hagytak, a Kárpát-medence értékeit, a nyelvünket és kultúránkat. Mint minden eddigi kalákánál – hiszen ez a 17. év, hogy ez a csapat folyamatosan változó személyekkel kalákázik – nyitott szívvel, önkéntesként jövünk, miközben felfedezzük az adott táj nyelvét, megismerjük a helyieket, a helyieken keresztül a helyet és saját magunkat is. Tíz nap alatt kemény munkát végezve együtt dolgozunk a helyi közösséggel, és belépünk az Önök életébe. Bepillanthatunk a mindennapjaitokba, úgy ahogy azt itt megfogalmazott kapufelirat is hirdeti: Kapunk nyitva, szívünk tárva! Ilyenek a gelenceiek, ilyennek ismertünk meg benneteket – summázta tapasztalatait az Ars Topia Alapítvány elnöke, aki szerint minden közösségnek – legyen az nagy vagy kicsi – vannak gondjai, és azért kellenek a közös célok, hogy megtapasztalhassuk azt, hogy csak összefogással juthatnak előre.

Örömét fejezte ki a fürdőépítő kaláka miatt Bereczi István gelencei plébános is, aki megáldotta a munkálatokat, majd a szervezők apró ajándékokat, illetve részvételi emléklapokat kaptak Ilyés Máriától. A kalákázók himnuszának eléneklése után a helybeliek kürtőskaláccsal és pogácsával kínálták meg a résztvevőket, majd a feredőt hivatalosan is birtokukba vehették a helybeliek. Az első „szenvedő alany” Ilyés Botond alpolgármester volt, akit – mindenki nagy derültségére – kétszer ruhásan csobbantottak bele a medencébe, de nem úszta meg szárazon Cseh József polgármester sem, aki szintén megtapasztalhatta a Nádika vizének a hűsítő hatását.

Hozzászólások