Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

A májusi tornádó hatvan birkát is az égbe ragadhat

A májusi tornádó hatvan birkát is az égbe ragadhat Kovászna megye

Májust sokan az év legszebb hónapjának tarják, de azért érhetnek meglepetések. Lehet, hogy két-három héttel tényleg előrébb tart a természet a megszokotthoz képest, de április utolsó két hetének hideg időjárását figyelembe véve, de különösön a régi krónikákban, emlékiratokban, naplókban fellelhető adatokat szem előtt tartva még ne tegyük el végleg a meleg ruhát.

Hirdetés
Hirdetés

Már csak azért sem, mert például 1551-ben Erdélyben „teliholdnál bokáig érő hó esett”, 1559-ben pedig „május elején akkora, hogy térdig ért.” Ez az állapot idén szerencsére nem fenyeget, legalábbis az alacsonyabban fekvő területeken nem, de az 1597. évihez hasonló még könnyen előfordulhat, amikor „a szőlőtőkék és a gyümölcsfák mind elfagytak” Erdélyben. Sőt, pár évvel később, 1602.május 28-án Brassó környékén „olyan erősen havazott és hideg volt, mintha karácsony lett volna.”

Persze nemcsak a hirtelen hideggel kell számolni, ami főként a fagyos szentek környékén esedékes. 1614. május 22-én „a diószem nagyságnyi jég a termények legnagyobb részét elpusztította” a Barcaságban, Brassó városában pedig „tönkreverte az ablaktáblákat”. 1616-ben „az cserebogár nagy kárt tőn az szőlőkben, hogy az ember nem győzte szedni”. Igaz, a cserebogár-rajok elleni seprűvel való hadonászás már csak gyermekkorom emléke, ilyesmit elvétve látni manapság. 1664. május 13-15. között Brassóban havazott, 1740. május 4-én és 5-én Sepsiszentgyörgyön „annyi hó esett, hogy az tél közepén is elég lett volna. Sok állat elpusztult.”

Virágzó Gyimesek. Fotó: Székely Kalendárium/Fodor István

1767. „… májusnak kezdetében egy hétig szüntelen havazván és harmadnapig is az hó megállván, a fagy mindeneket elronta, nem is marada semmi.” A következő évben, ráadásul április kánikulát követően, május 8-án és 9-én „némely helyeken csaknem szárközépig érő hó és azzal járó oly fagy (lett), hogy fél ujjnyira fagyott néhol a cseberbe a víz és a patakok s vizek szélein is megragadott a jég.”

Csakhogy a májusi hó hirtelen olvadása, „jégnek megtágulása” akkor is árvizekkel fenyegetett, és lőn: „Itt is bément (Maros) Vásárhelyre a Szent György felől való utcza végén, és néhány házakat megtöltett. Másutt is mindenütt nagyok voltak a vizek (…)”

Nem hiába tartják májust az egyik legszebb hónapnak. Fotó: Székely Kalendárium/Kiss-Székely Zoltán

Szárazság, fagyhullám, szélvihar

1781-ben Székelyudvarhely környékén „nagy szárazság volt a tavaszon mind 24-e Májiig, akkor esvén az eső Áldozó csütörtökön, másnap 25-e Maji, Orbán napján egész nap havazott annyira, hogy az erdőkön bokáig érő hó esett.” 1794-ben is nagy szárazságot jegyeztek, ami „miatt az őszi vetések ki nem hányhatták jól a kalászokat, hogy már is meg sárgultak…, a szénát termő réteken a füvek töveikről mind ki égtek.” A következő évben aztán ismét árvíz köszöntött be, „Udvarhelyt 11 épületet és 13 embert vitt el az Varga-patak.”

1806. május 19-én ismét „erős fagyhullám” okozott nehézséget a székely gazdáknak, és négy évvel később is „a tótsákban a viz megfagyott” 30-ról 31-re virradóra. 1836-ban pedig „Kolozsváron olyan hó esett május 11-ére virradó éjjel, hogy szánkázni lehetett, s néhol a hó súlyától letörtek a gyümölcsfák ágai.”

Május elseje Hilib határban. Fotó: Kocsis Károly

Végül még egy adat 1912-ből annak alátámasztására, hogy a május menyi meglepetést tartogathat számunkra: a hónap 13. napján „a Barcaságig tomboló tornádó nagy anyagi károkat okozott. A forgószél olyan erejű volt, hogy 60 birkát felkapott, és egy 100 méterrel magasabb hegyoldalra rakott”.

A hónap időjárása

Amióta Romániában hivatalosan rögzítik a meteorológiai adatokat, a legmelegebb májusi nap 1950. május 27-én volt, amikor 40,8 °C-ot mértek a dél-romániai Călărași megye Mărculești nevű településén. A legalacsonyabb hőmérséklet 1940. május 14-én és 15-én jegyezték az Omu-csúcson, mínusz 16 °C-ot.

A legtöbb havi csapadékmennyiséget is itt, egészen pontosan Stâna de Vale-n mérték 1921-ben (négyzetméterenként 392,4 mm) és 1941-ben (367 mm). Sőt, a huszonnégy óra leforgása alatt eső legtöbb csapadékot (181,6 mm) is 2021. május 18-án; addig a napos rekordot Szinaja (Prahova megye) tartotta az 1993. május 24-én mért 146 mm-ével.

Erdélyi városok májusi legmagasabb és legalacsonyabb hőmérsékletei: * Marosvásárhely 34,4 °C (1950), illetve -3,7 °C (2007)

* Kolozsvár 32,5 °C (1924), illetve -3,5 °C (1935)

* Szatmárnémeti 35 °C (1889), illetve -4,9 °C (2007).

* az Omu-csúcsnál: 16,6 °C (1986), illetve -16 °C (1940).

Legmelegebb májusok 1961-től: 2003-ban 18,4 °C átlag, 2018-ban 17,3 °C, 1996-ban 16,8 °C. Legalacsonyabb átlagok: 1991-ben

11,5 °C, 1980-ban 12 °C, 1978-ban 12,2 °C.

Legtöbb májusi csapadékátlag: 1970-ben 135,8 liter, 1991-ben 129,8 liter, 2012-ben 128,6 liter négyzetméterenként. Legszárazabb májusok: 1986-ban 31,5 liter, 2000-ben 32,5 liter, 1982-ben 32,9 liter négyzetméterenként.

Népi megfigyelések

A májusi eső aranyat ér – szokták mondogatni, és nem véletlenül, hiszen eleink főként a hónap csapadékossága, illetve a fagyos szentek szeszélye alapján következtettek a várható termésre, hiszen „Pongrác, Szervác, Bonifác, Zsófia is lehet gyász”. Úgy vélték, a májusi csendes eső növeli a vetést, más megfogalmazásban: májusi meleg eső – nagy termés, hideg eső – rossz vendég. A száraz május száraz esztendőt ígért, viszont azt is tudták, hogy nagyon meleg május után esős június következik.

Csakhogy nem minden eső jó a gabonára, például a Pongrác-napi kifejezeten káros, de ugyanakkor előre jelzi, milyen időjárás várható az utolsó fagyosszent, Orbán napján. Aminek „fagyát gyengíti, ha eső a port elveri; de ha száraz az idő, kell a kerti füstölő”. Egy másik idevágó csízió: „ha Júlia estéje hűvös-ködös, zöldségeknek igen üdvös”.

Virágport gyűjtő méh. Fotó: MTI/Kovács Tamás

A szivárványnak kapujából is tudtak időjárást jósolni: jó idő lesz, ha magos – de elromlik, ha lapos. Ha májusban erősen halljuk a békákat kuruttyolni, úgy igen sok eső várható, „portölcsér, ha karikázik, idő gyorsan megváltozik”.

A régi gazdákat nemcsak a gabona-, hanem a szőlőtermés is izgatta, már ahol volt ilyen. Úgy tartották, ha május elején esik, úgy kevés borunk lesz, de „sok bort hoz ám a három ác, ha felhőt egyiken se látsz”. Ha viszont megharagszik, fagyot ráz: „Szervác, Pongrác, Bonifác, mind a fagyos szentek, hogy a szőlő el ne fagyjon, füstöljenek kendtek!”

Végül még egy hasznos tipp a beköszöntő gombaszezonra való tekintettel: ha májusban a tölgy szépen virágzik, és a cserebogár rajta tanyázik, gyakran fogunk hallani mennydörgést, ami ugyebár esőt feltételez!

Fontosabb világ- és magyar napok

1.: a munka ünnepe

2.: a papi hivatások világnapja

3.: a nemzetközi sajtószabadság napja

4.: tűzoltók napja; a magyar műszaki

értelmiség napja

6.: a magyar sport napja

8.: a Nemzetközi Vöröskereszt és a Vörös Félhold napja

9.: a második világháború befejeződésének

emléknapja Európában

10.: a madarak és fák napja

12.: az ápolók nemzetközi napja napja; európai elhízás elleni nap; a

Kihívás Napja (Challenge Day)

17.: a távközlés világnapja; az AIDS áldozatainak világnapja; a magas vérnyomásban (hipertónia) szenvedők világnapja

18.: a múzeumok nemzetközi napja

19.: a tömegtájékoztatás világnapja

22.: a biológiai sokféleség nemzetközi napja

24.: az európai nemzeti parkok napja

25.: Afrika napja; eltűnt gyermekek világnapja

31.: a nemdohányzók világnapja

első kedd: az asztma világnapja

első vasárnap: anyák napja

utolsó kedd: nemzetközi tejnap

utolsó vasárnap: a magyar hősök emlékünnepe

Címlapfotónkon juhsereg Csíkszentlélek határában.

Fotó: Pinti Attila

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások