Rendhagyó ballagás

A koronavírus-járvány mindannyiunk életére kihatással volt, Fülöp Istvánt, az esztelneki Nagy Mózes Általános Iskola igazgatóját kérdeztük arról, hogyan birkózott meg az intézmény a rendkívüli helyzettel.

– Hogyan érintette az esztelneki iskolát a karanténhelyzet?    

– Egy új élethelyzethez kellett hozzászoknunk, nagyon gyorsan kellett mindannyiunknak alkalmazkodnunk. Elmaradt a napi rutin, ami kezdetben a gyerekeknek nagyon tetszett, érdekesnek vélték, de végül már mindenki számára nagyon nehéz volt, hiszen ki az a mai világban, aki szereti a bezártságot, a szigorú távolságtartási szabályokat?

– Miként zajlott az online oktatás, a tanárok hogyan alkalmazkodtak? Milyen visszajelzések érkeztek a szülőktől és a diákoktól?

– Új helyzet, új munkakörülmények tanárnak, diáknak egyaránt. Iskolai rendszerünk hamar megmutatta hiányosságait. Ha a rendszer „felülről” nem megfelelően van kezelve, nem is tud rendesen működni. Először is, hiányzott a megfelelő eszközkészlet, hiszen az óvodások és az elemi osztályosok nem feltétlenül rendelkeznek digitális eszközökkel, így velük a szülők, testvérek eszközein keresztül vették fel a kapcsolatot kollégáim. A felső tagozaton már jobban tudott működni az online felületen a munka, kb. 70-75%-ban aktívak voltak gyermekeink. Persze, volt olyan család, ahol 6 gyerek 2 okostelefonról mondhatni aktívan részt vett a munkában, és volt példa ennek ellenkezőjére is… A kapcsolattartás a közösségi oldalakon létrehozott osztálycsoportokban zajlott, itt küldték a tanárok az anyagokat, emellett voltak élővideó-órák is. VIII. osztályosaink számára a vizsgatantárgyakból napi rendszerességgel zajlottak a felkészítők, ha éppen működött az internethálózat, lehetett dolgozni. Összességében pozitívan értékelném a munkát, megköszönve diákoknak, pedagógusoknak, szülőknek egyaránt a kitartást. A visszajelzések is ezt támasztják alá.

– Milyen betervezett iskolai események maradtak el?

– Március idusán szakadt meg a tanítás, amikor nemzeti ünnepünkre készültünk. Diákjaink és pedagógusaink egyaránt aktívan be szoktak kapcsolódni mind a helyi, mind pedig a kézdivásárhelyi ünnepségekbe, ez elmaradt, otthon ünnepeltünk. Március végére volt beütemezve az „iskola másként”-hét, amelyre több kisebb kirándulás, valamint egy nagyobb tematikus, iskolai közös kirándulás volt betervezve. A VII. osztály pedig sajnos lemaradt egy anyaországi kirándulásról. Májusban mi is itt, Esztelneken bekapcsolódtunk volna a 340 éves Nagy Mózes-líceum ünnepségeibe, méltón megemlékezve névadónkról. Végül pedig számunkra is elmaradt a VIII. osztályosaink hagyományos útnak engedése, amely az egész kis közösségünk ünnepe szokott lenni. Persze, ezt próbáltuk egy online meglepetéssel pótolni, remélem, tetszett az ünnepelteknek, beleadtunk apait, anyait…

– Tervezik-e bármelyik rendezvényt valamilyen formában bepótolni?

– Az elszalasztott együtt eltöltött perceket nehéz bepótolni, ez így van a családban is, közösségünkben is, mely számomra pedig egy nagyobb családot jelent. Először is az elmaradt, le nem adott anyagot kell majd elsajátítaniuk diákjainknak. Kollégáimmal az online tartott tanácskozásokon már beszéltünk erről, szerintem az új tanévben (persze, ha kezdünk szeptemberben) az első 1-2 hónap erről fog majd szólni. Természetesen vannak terveink, először is az önkormányzattal közösen szeretnénk méltó emléket állítani Nagy Mózesnek az iskolaalapítás 340. évfordulóján, részleteket azonban nem mondanék, tekintettel erre a bizonytalan helyzetre. Tervezgetünk a nyár folyamán kirándulásokat is, de egyelőre csak óvatosan, hiszen a legfontosabb mindannyiunk egészsége és épsége.

– Hogyan zajlott a képességvizsga, hány gyerek vizsgázott idén, ők milyen eredményeket értek el?

– Kihívást jelentett először is a feltételek megteremtése, az előírások betartása, gyermekeink és mindannyiunk egészsége érdekében. De kaptunk segítséget is: megyei intézményektől, önkormányzattól, barátoktól. Köszönjük mindenkinek! Minden eszközzel rendelkeztünk a felkészítők és a képességvizsga biztonságos lebonyolítása érdekében, amely lényegesebb problémák nélkül zajlott le. 18 diákunk végezte el a VIII. osztályt, közülük 17-en vettek részt a vizsgán. Az eredmények az elvárt keretek között mozognak, persze kisebb-nagyobb pozitív vagy negatív eltéréssel. Bízom benne, hogy diákjaink az általuk tervezett osztályokba be fognak jutni, és ősztől egészségben tudják majd folytatni tanulmányaikat.