Hirdetés
Hirdetés
Felhívás!

A népdal az élet része

A népdal az élet része Cseperedő

Finta Fruzsina a kézdivásárhelyi Petőfi Sándor Általános Iskola végzős gimnazistája, aki idén két népdalvetélkedőn is részt vett. Az Őszirózsa országos népdalversenyen dicséretben részesült, a Tiszta Forrás megyei szintű vetélkedőn pedig első helyezést ért el.

– Nagyon örültünk mindketten ennek az eredménynek, főleg az országos dicséretnek, annál is inkább, mert már az nagy dolog volt, hogy egyáltalán eljuthatott az újszentesi döntőre. Az ő évfolyamában nagyon sok tehetséges gyerek van, alsó tagozatos korában a körzeti versenyről való kijutás sem volt egyszerű, mindig nagyon szoros mezőnyben kellett versenyeznie. Nem is mindig sikerült. A megyei szakaszra való eljutást is mindig nagyon nagyszerű eredményként értékeltük. A mostani országos részvétel és remek teljesítmény a kitartásának, szorgalmának, ügyszeretetének köszönhető – mondta Füleki Katalin felkészítő pedagógus.

– Mindenképp egy elismerést, egy visszajelzést, egy megerősítést kaptam, amire már nagyon vágytam, mert elég hosszú út vezetett az első díjig. Megérte, kitartás, szorgalom, munka van mögötte, és persze a legfontosabb, hogy nagyon szeretek énekelni – mesélte a diáklány.

Fruzsina szorgalmas, kitartó, igyekvő, vidám lány, aki otthonról hozta magával a népdal szeretetét.

– Már kiskoromban is sokat énekeltem, így mesélték a szüleim. A sok gyerekdal, a nagymamám, akivel sokat énekeltünk, ilyen volt az indulás. Óvodás koromban az óvó nénim benevezett az első versenyemre, az Óvódalnokra, később a tanító nénimmel, Füleki Katalinnal minden alkalmat megragadtunk, hogy dalolhassunk. Mi, az osztályban egy dalos csapat voltunk, sokat szerepeltünk, rengeteg népdalt tanultunk. Versenyeken vettünk részt, sokat köszönhetek a tanító nénimnek. Később, 5–8-as koromban sem hagytam abba, kitartóan visszajártam a tancihoz énekelni. Minden versenyre együtt raktuk össze a népdallistát, együtt készültünk. Köszönettel tartozom, mindig biztatott – tette hozzá Fruzsina.

A diáklány szerint a népdalvetélkedők nem csak a versengésről szólnak, hanem lehetőséget teremtenek az ismerkedésre is.

– A találkozások fontosak számomra, ilyen helyeken sok az ismerős, jó együtt énekelni. Más-más tájegységről jönnek a társaink, barátkozunk, énekelünk, kirándulunk. Nagyon erős mezőnyben versenyzem, sok a tehetséges diák. Volt sikerem, kudarcom is bőven, pl. az örökös második hely, de mindezek előbbvittek, megerősítettek abban, hogy csináljam tovább azt, amit szeretek: szívből énekelni – emelte ki.

– Nem könnyű a kudarcot kezelni, főleg kisebb korban, de ha megérti a diák, hogy az éneklés, a népdaltanulás sokkal többet jelent, mint egy versenyen elért helyezés, mint egy oklevél, akkor minden egyes megmérettetés után építkezik a tapasztalatokból. Az erős mezőny motiváló az értelmes, tudatos gyermeknek, a fejlődést segíti elő. Azt gondolom, hogy Fruzsina ilyen szempontból teljesen rendben van, reálisan tudja értékelni saját magát, és azt is tudja, hogy miért jó neki, ha minden ilyen lehetőséget kihasznál, ahol megmérettethet. A nyolc év alatt nagyon sokat fejlődött, nagyon sokat tanult, rengeteg tapasztalatra tett szert, nemcsak az éneklést, hanem az időbeosztást, a gyakorlás módozatait, a szakirodalom megismerését, a kiállást, az izgalom kezelését tekintve, és nem mellékesen, nagyon sok hasonló érdeklődésű gyereket ismert meg és alakított ki velük barátságokat – fejtette ki a pedagógus.

Meglátása szerint, ha egy gyerek tisztában van az erősségeivel, gyengeségeivel, reális értékelést kap a teljesítményéről, kiemelve annak minden pozitívumát, de nem elhallgatva az esetleges hibákat, akkor könnyebben fel tudja dolgozni a kudarcot.

– Nem lehet és nem is szabad megvédeni ezeknek az érzéseknek a megélésétől. Nagyon fontos azt is tudatosítani, hogy körülöttünk még nagyon sok tehetséges ember van, és nem szabad elbizakodni egy pillanatnyi sikeres szerepléstől. Öröm látni, hogy ezek a gyerekek általában szerények, alázatosak, türelmesek, toleránsak. A legfontosabb hozadéka a népdalversenyeknek az a tudás, az a kincs, amelyet ezek a gyerekek megszereztek az évek során. Bízom benne, hogy majd felnőttként éneklő anyukák és éneklő apukák válnak belőlük – tette hozzá.

Az éneklés mellett a matematika a másik kedvence Fruzsinának.

– Matek tantárgyversenyeken, Bolyai csapatversenyen, feladatmegoldó versenyen rendszeresen részt veszek. A másik szerelem a néptánc. Kiskorom óta járok foglalkozásokra, tánctáborokba, és már másfél éve a kézdiszentléleki Borsika tánccsoport tagja vagyok. Hetente egyszer Sepsiszentgyörgyre úszni, nyaranta pedig teniszedzésre járok. Mivel a nyolcadikos záróvizsgának nagy a tétje, sokat kell tanulni, nehéz ez az időszak. Még pontosan nem tudom, hogy melyik iskolában folytatom a tanulmányaimat, de mindenképp reál szak lesz. Még nem tudom, hogy felnőttként mivel szeretnék foglalkozni. Elsősorban olyan ember szeretnék lenni, aki nem unja a munkáját, hanem szenvedéllyel végzi – fejtette ki.

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások