A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Március kétségtelenül tavaszi hónapnak számít, hiszen a hajdani naptárakban is kikelet hava néven szerepelt, a meteorológusok is tavaszelőként tartják számon, és idénre ráadásul magas hőmérsékleti értékeket jósolnak, de azért ne tegyük túl messzire a téli kabátot.
Marcel Ciolacu történelmi ismeretei azonban ezen a téren alapos kiigazításra szorulnak, és akkor még igen visszafogottan fogalmaztunk.
„…A hatodik napon, az Atya, hogy művét bevégezé, örömében, mert ily szépet alkotott, a földet két kezébe vette s rá csókot nyomott. Ott, ott, hol ajka illeté, ott van Szicília” – írta Renzino Barbera, a 2009-ben, 86 éves korában elhunyt szicíliai költő.
Rendhagyó, néprajzi témájú kiállítást nyit meg a sepsiszentgyörgyi Lábasház emeleti termeiben Szőcsné Gazda Enikő néprajzkutató pénteken.
Egy hírügynökségi elemzés szerint az utóbbi időben ijesztően lelassultak a Romániában közlekedő személyvonatok. A negatív trendet érzékeltető toplista élbolyában természetesen székelyföldi járatok is szerepelnek.
Gondolta volna, hogy például a híres havasalföldi fejedelem, Mircea cel Bătrân legalább annyira tekinthető magyarnak, mint románnak? És ezt már román sajtó is kezdi beismerni!
A fenti cím részben megtévesztő lehet, ugyanis Moldova Köztársaság fővárosának székely eredete vitatott, másrészt Bukarest kapcsán is olvastam már olyat, hogy létét elődeinknek köszönheti.
Csütörtökön ünnepli 50. születésnapját a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár. Ennek apropóján mosolynaplót és Könyvturit indítanak, villámcsődületre hívják az olvasókat, este pedig Reisinger János tart előadást Petőfiről.
Mával véget ér a farsang időszaka, és a katolikusok számára kezdetét veszi a nagyszombat délig tartó, negyvennapos böjt.
Idén előreláthatólag sikerül befejezni a Málnásfürdőtől az ágostonfalvi Olt-hídig, illetve a Hagymás-tetőig tartó közel 50 kilométeres útszakasz teljes körű újjáépítését.
Pontosan háromszáz évvel ezelőtt „olyan szokatlanul meleg volt” februárban, „amilyenre még elődeink ősei sem emlékeztek”. De mivel akkoriban még nem eset szó széndioxid-túltengés okozta globális felmelegedésről, senki sem esett pánikba.
A vízkereszttel kezdődő farsangi időszak ugyan farsangvasárnappal (idén február 11-én), de még inkább húshagyókeddel ér véget, Kézdivásárhelyen úgy látták értelmét a télbúcsúztatásnak, amíg még van némi hó.
Január 24-ét tartják a szóhasználatban elterjedt, úgynevezett „kis egyesülés” ünnepét, amikor is a román fejedelemségek, Moldva és Havasalföld 1859-es egyesülésére emlékeznek.
Romániában a munkavállaló nők béreinek átlaga még alacsonyabb a férfiakénál, ám akad az országban nyolc olyan megye, ahol tavalyelőtt a női munkaerő nettó bérátlaga magasabb volt.
Nem föltétlenül hétköznapi kaszás ebédhez ajánlott, miután egy honi weboldalon 550 lejért kínálják húsának kilóját, s az is Ausztriából érkezik, csonttal együtt mérve, fagyasztva.
Január 13-án, szombaton a Csíkszék és Háromszék közötti Katrosában felállított apostoli kettős keresztnél idén is a Don-kanyar hősi áldozataira emlékeztek a katasztrófa kezdetének 81. évfordulóján.
A hagyományokhoz hűen január 13-án, szombaton a Kászonok és Kézdiszék közötti Katrosában ismét fejet hajtanak a doni katasztrófa hősei emléke előtt.
Csalódottságának adott hangot Jakab István Barna, Kovászna Megye Tanácsának RMDSZ-es alelnöke a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér jelenlegi helyzetével kapcsolatosan.
1764. január 7-én a császári katonák több száz székelyt gyilkoltak halomra Madéfalván. Mi ezúttal – az áldozatok számára vonatkozó becslések tallózása, egyéni helytállások megidézése mellett – pár tanulság levonására teszünk kísérletet, amelyekből akár manapság is okulhatunk.
A környezetvédelmi minisztérium minapi jelentése szerint a 2023-as volt minden idők legmelegebb éve Romániában, már amióta hivatalosan mérik és rögzítik a hőmérsékleti értékeket.
A szilveszterhez és újév napjához fűződő babonák ismeretéből olvasóink közül is sokan jelesre vizsgáznának, hiszen ki nem hallott például a lencseevés áldásos voltáról, a női vendég elkerülésének szükségességéről vagy a szárnyashús-fogyasztásra vonatkozó tilalomról!
Ma a keresztények nagy része szerte a világon Jézus születése napját ünnepli. Azért nem mindenki, mert például az örmények ezzel január 6-ig kivárnak.
Ádám és Éva napját, azaz karácsony vigíliáját Székelyföld-szerte, a református vidékeken is karácsony szombatjának nevezik, még akkor is, ha – mint például idén – vasárnapra esik.
Bár az advent böjti időszaknak számít a római katolikusok körében, a disznót azért csak le kell vágni karácsonyig, mert csülök nélkül sem az ünnep, sem a töltött káposzta nem igazi. A régiek erre Tamás napját találták a legalkalmasabbnak.
A jó ízek órája jeligével meghirdetett romániai élelmiszeripari vetélkedő idei – sorrendben nyolcadik – kiírásán két háromszéki termék is a legjobbak közé került.
Dimény Zoltán, Bereck polgármestere ma újságírók társaságában köszöntötte fel ojtozi hajlékában, születésnapja apropóján a százéves Fábián Juliannát.
Az 1582-es Gergely-naptár életbe lépése előtt Luca napja, azaz december 13-a számított az év legrövidebb napjának, ami eleve fordulónapként kínálta magát sok tekintetben.
Románia 1918. május 8-án, a központi hatalmaktól elszenvedett vereségét elismerve aláírta ugyan a bukaresti békét, de gyakorlatilag már szeptember második felében megszegte azt.
Szombaton ismét gyermekzsivajtól lesz hangos a zabolai Mikes-kastély. A családi karácsonyváró eseményen barkácsolás, mesemondás, kincskeresés, hintózás és vásár várja az érdeklődőket.
Szent Miklós kapcsán a legtöbb gyereknek, de inkább az őket meglepni kívánó felnőttnek a Mikulás jut elsőként az eszébe, holott a piros köpenyes, fehér szakállú, a hátán zsákot cipelő öregúr nem föltétlenül székely hagyományt testesít meg.
Százöt évvel ezelőtt, 1918. december 1-jén a Magyar Állami Vasút ingyenes különjáratait is igénybe vevő pár tízezernyi erdélyi román jelenlétében politikai vezetőik Gyulafehérváron kimondták Erdélynek a Magyarországtól való elszakadását, illetve a Román Királysággal való egyesülést.
„Ha valaki András napján kenyeret pirít, s a bal csizmája kapcájába teszi, s egész nap nem eszik semmit, ha éjjel a feje alá teszi, meglátja álmában, ki veszi el őt feleségül” – okít az Erdély című lap több mint százhúsz évvel ezelőtti száma.
Amikor nagyjából egy évvel ezelőtt arról lehetett hallani, hogy az erdélyi magyar nyomtatott sajtó, illetve legalábbis annak egy jelentős része a végóráit éli, minden bizonnyal sokan gondoltak arra, hogy a Székely Kalendáriumra is ez a sors vár.
Talán a szervezők sem számítottak akkora érdeklődésre, amekkorának végül a 18. alkalommal megszervezett Székelyföldi Kolbászfesztivál örvendett, legalábbis a zabolai Mikes-kastély mellett húzódó úton parkoló autók hosszú sora erre utalt.
A kortársai közül mind műveltségével, mind szépségével kitűnő egyiptomi királylány Krisztus jegyesének tartotta magát, az őt bálványimádásra felszólító Maxentius császár előtt keresztet vetett, hitéért mártírhalált szenvedett.
Idén a zabolai Mikes-kastély a házigazdája a Székelyföldi Kolbászfesztiválnak.
Miklós Zoltán, az RMDSZ Kovászna megyei parlamenti képviselője arra kéri a vállalkozókat, hogy az előző évben fel nem használt szponzoralapjukat ne mulasszák el átirányítani egyesületek, alapítványok, egyházak részére.
Egy régi vágású székely embernek az ideális hitvesről alkotott eszményképe nagyjából úgy néz ki, hogy az folyamatosan lesi férjeura rejtett és kimondott kívánságát, minden kalandjában,...
Az év első kilenc hónapjában valamelyest visszaesés volt tapasztalható a romániai ingatlanpiacon a tavalyi esztendő hasonló időszakához viszonyítva.
Előfordulhat-e ma az Romániában, hogy valakit maszkos házkutatók vernek fel álmából, miután legalább egy hónapig lehallgatták a telefonját, utána több mint egy évig sakkban tartják, majd közlik vele, hogy puszta tévedés történt?
November 14-én 19 órai kezdettel a Bod Péter Megyei Könyvtár dísztermében mutatják be Krecht Gyöngyvér Diákszínjátszás a Székely Mikó Kollégiumban a kezdetektől a II. világháború végéig című könyvét.
A Kárpát-medence eddig több mint ötven szentet és boldogot adott a világnak, illetve a katolikus egyháznak. Szent Márton is Pannóniában látta meg a napvilágot Kr. u. 316-ban vagy 317-ben, kultusza már Árpádék honfoglalása előtt virágzott, István királyunk imájában hozzá fordult a csaták előtt, országát oltalmába ajánlotta.
Szerdán 18 órától a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termében vetített képes könyvbemutatóra várják a nagyérdeműt. Korniss Péter világhírű fotográfus a csíkszeredai Bookart kiadónál megjelent, Hosszú úton. Szék 1967–2022 című fotóalbumáról maga a szerző beszél.
Újabb nyertes pályázatot lezáró szerződést írt alá a sepsiszentgyörgyi Közüzemek Rt.: számítógépes program révén korlátoznák a sok lakónak bosszúságot okozó vízveszteséget.
Orbán Balázs nyomdokain végigjárta Székelyföld összes települését, majd kényelmes sepsiszentgyörgyi lakását feladva családjával együtt kiköltözött egy Isten háta mögötti tanyára, Csinódra, ahol megtanult kecskét fejni és együtt élni a természettel.
A 4. században még a pünkösd utáni első vasárnap ünnepelte az egyház (a görögkeleti ma is akkor tartja) azokat a szenteket, akik saját nevükön nem szerepelnek a naptárban, egyszerűen csak a mindenszentek gyűjtőfogalom alá vonva össze őket, majd csak IV. Gergely pápa (827–844) tette át november 1-jére.
Ha vasárnap este valaki az űrből lefényképezné a Székelyföld határait megvilágítani hivatott őrtüzek által kirajzolt területet, nagyon kusza valamit kapna eredményül.
Folytatjuk az írók, költők kedvenc ételeit taglaló összeállításunkat. Tegnap Jókai Mórékról esett szó, ma partiumiak, erdélyiek kerülnek terítékre. A kedves olvasó gondolta volna például, hogy Benedek Elek leginkább az egyszerű reszelt levest szerette?
Egy nap alatt két alkalommal is találkozhatnak az érdeklődők Kézdivásárhelyen Nyáry Krisztián anyaországi irodalomtörténésszel, íróval, aki főként Így szerettek ők című, magyar írók, költők szerelmi életét boncolgató, háromrészes műve révén vált Erdélyben is ismertté.
Az október 23-i megemlékező rendezvényekre hangolódva az akkori események székelyföldi kihatásait, a ránk szabadult zsarnoki önkényt, a kilátástalanságot, a magunkra hagyottságot érzékeltetjük pár szemléletes példával.