Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Szilvássy Carola csodálatos élete

Szilvássy Carola csodálatos élete Kultúra

Élete jó forgatókönyv lehetne egy hollywoodi kasszasikerhez, de méltatlanul keveset tudunk Szilvássy Carola grófnőről, akit Szebeni Zsuzsa próbál megérdemelt helyére juttatni kultúrtörténetünkben. Szerdán a szentgyörgyi, róla elnevezett Carola caféban tartott előadást a határozott egyéniségű, korában excentrikusnak számító nőről.

Hirdetés
Hirdetés

Az est nyitányában, az Írisz Házban, a fogyatékkal élők által készített tárgyakkal kidekorált kis kávézóban Makkai Péter, a Diakónia Alapítvány szentgyörgyi lelkész-igazgatója felvezetésképpen a Bibliából idézte a tanítványait kis pihenésre felszólító Jézust.

Szebeni Zsuzsa hosszú ideje kutatja a múlt század fordulójának eseményeit, szereplőit, így irányult a figyelme a 19. és 20. század fordulóján élő, kolozsvári születésű báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Carolára is, eme izgalmas átmeneti korszak, háborúk megkerülhetetlen szereplőjére. Erdély-szerte ismert, rendkívül művelt, feltűnő és sokszínű jelenségként nem volt tekintettel a régimódi szokásokra, modernül öltözködött és viselkedett. A kolozsvári Református Nőszövetség elnöke, a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Irodalmi Társaság tagja, az Erdélyi Helikon védasszonya, a marosvécsi találkozók elmaradhatatlan színfoltja. Szorgalmasan gyűjtötte a recepteket, amelyekből Marosi Ildikó 2009-ben könyvet szerkesztett, áll a wikis életrajzában is, de mindezen tényeket Szebeni Zsuzsa a felkutatott fényképek, levelezések, korabeli naplók alapján izgalmas háttérinformációkkal egészítette ki.

Hirdetés
Hirdetés

Így megtudhattuk, hogy a grófnő zenei és irodalmi naplót vezetett, alapos klasszikus zenei műveltséggel rendelkezett (ezért különösen illet az eseményhez a Plugor Sándor-líceum tizedikes tanulójának, Sinka Noéminek a zongorajátéka), angolul, franciául, németül, spanyolul beszélt és olvasott. Figyelmen kívül hagyta a korabeli társadalomban a nőktől elvárt viselkedési sémákat, hegyet mászott, színészkedett, Ibsen Nórájában a főszerepet játszotta. Színészi karrierje – tehetsége ellenére – raccsolása miatt idejekorán véget ért, de némafilmekben is szerepet vállalt (Az apacs nő szerelme). 1912-ben ő volt az első nő, aki Blériot-val kipróbálhatta a repülést (a férje által befizetett szép summa ellenében)

Amikor kitört a világháború, a lengyel-orosz fronton szakszerszámos ápolónőként (ez a mai műtősnő megfelelője) dolgozott, és pónilovas fogaton kutatta fel az elesettek sírjait, hogy a hozzátartozóknak biztos hírt mondhasson szeretteik sorsát illetően; hadisírápolással foglalkozott, a diakonissza mozgalmat is támogatta. Irodalmi vénája karcolatírásban mutatkozott meg, 18 éves korában ismerkedett meg Bánffy Miklóssal, aki a Trilógia című regényében Milóth Adrienne alakjában örökítette meg múzsáját, Carolát. Kapcsolatukból nem lett házasság, de barátságuk megmaradt.

A háborús időkben kétszer is csodával határos módon menekült meg az ellenség rajtaütéses támadásából, életének utolsó időszakában az irodalomban keresett nyugalmat, Szerb Antal irodalomtörténetének ő volt az első olvasója. Agyvérzésben halt meg, hagyatékát a diakonisszákra hagyta.

A Carola kávézóban szerda este az egyik receptes könyvéből ellesett recept alapján készült besamel-tekercset és krumplis pogácsát is megkóstolhatták a résztvevők, ami percek alatt elfogyott.

 

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás