Felhívás!

Megmentett értékeink

Megmentett értékeink Kultúra

Az idei nyáron múlt tíz esztendeje, hogy az utolsó pillanatban nekifogtak az oklevelekben már 1332-ben szerepelő sepsibesenyői templom felújításának, és ezáltal megmentették a pusztulástól. A munkálatok megkezdése előtt Bordi Zsigmond Loránd régész vezetésével elvégzett ásatások során pedig többek között feltárták egy kisebb – mint később kiderült Árpád-kori – templom félköríves szentélyének és sekrestyéjének az alapjait. A Csente-tető alatt meghúzódó piciny településbeli kultikus építmény és a benne rejtőző értékek jelenlegi állapotáról a helyszínen tájékozódtunk.

Amint A Székelyföld leírása címet viselő művéből kitűnik, ittjártakor Orbán Balázs még látta a templom 1689-ben készült, festett kazettás deszkamennyezetét, amelyet az 1887-es átalakítása során lebontottak. De megcsodálhatta a déli és északi falait akkor még díszítő, majd lemeszelt festményeket is. Az utóbbiakat azonban Huszka József sepsiszentgyörgyi tanár 1882-ben készített vízfestmény-másolatai, ceruzarajzai, színvázlatai és fényképei megőrizték az utókornak. Innen és a Székely Nemzeti Múzeum 1891-ben megjelent Értesítőjében található beszámolójából tudjuk, hogy ezek a Szent László-legendát ábrázolták, valamint magyar női szentek, bibliai történések és alakok voltak megörökítve rajtuk.

A templom, és vele együtt az eltűntetett falképek 1994-ben kerültek újból a figyelem középpontjába, amikor Jánó Mihály művészettörténész és Kónya Ádám helytörténész, múzeumigazgató kutatásai során egy falképtöredékre bukkant. Azt viszont már csak Huszka másolatai alapján sikerült megállapítani, hogy a Szent László-legenda kivonulás jelenetéből maradt fenn. Az értékes leletet Pál Péter konzerválta 1997-ben.

Ottjártunkkor Isten házának őszi napfényben ragyogó látványa fogadott. És jól eső érzéssel töltött el a szent hajlékot körülölelő sírkert bejáratát ékesítő székelykapu, a hősök emlékére állított kopjafák, kikövezett sétány, valamint rendezett templombelső megpillantása is, mert egy élni akaró közösség létére utaltak.

A sepsibesenyői református gyülekezetben 2015. július 1-től szolgáló Dénes-Szabó Lajos Levente lelkipásztor nagy tisztelettel és elismeréssel szólt az elődje, Babos-Barabás Berta tevékenységéről. Érthető módon, hiszen a templom külső és belső feltáró és állagmentő munkálatainak elvégzése az ő idejére esik. Ennek ellenére azonban 2016 tavaszán kiderült, hogy az épületben ismét felütötte a fejét a könnyező házigomba. Így kénytelenek voltak eltávolítani a fa padlózatot és 40 cm mélységben az alatta található töltést is, helyébe homokágyba helyezett, égetett tégla került. Ugyanakkor le kellett csupaszítani, fertőtleníteni, majd meszelni a falakat is.

A munkálatokat a maksai önkormányzat és a helyi gyülekezet anyagi hozzájárulása, valamint az Erdélyi Református Egyházkerület és a magyarországi Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatása tette lehetővé. Amint az immár 60 éve némaságra ítélt, Kolonics István által 1887-ben épített orgona megszólaltatását is. Kimaradt viszont a torony csatornázása, aminek a megoldása csak külső segítséggel lehetséges, hiszen a tetemes költségre nem futja a templom rendbetételéhez eddig is az erején felül hozzá­járuló maréknyi gyülekezettől.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.