Fuj!
– Fuj, be dög meleg van! Lehet, hogy jégeső lesz. Gyere, üljünk le egy cseppet arra ...
Honlapunk immár közel húsz éve igyekszik folyamatosan helyi jellegű hírekkel, közérdeklődésre számot tartó írásokkal jelentkezni, mindeddig díjmentesen. Ennek hátterében főként a Székely Hírmondó nyomtatott verziójának előfizetői, olvasói, valamint a fizetett hirdetési felületeket igénylő ügyfeleink állnak, nekik köszönhető, hogy ezt a szolgáltatást ingyenesen tudjuk biztosítani.
Most viszont nehéz helyzetbe kerültünk, ugyanis a koronavírus-járvány kiváltatta gazdasági mélyzuhanás következtében hirdetési bevételeink több mint 50 százalékkal estek vissza, a nyomda is áremelésre kényszerül, szabadeladásban pedig egyre kevesebb példányt tudunk értékesíteni. Ezért arra kérjük honlapunk kedvelőit, fizessenek elő a Székely Hírmondó nyomtatott verziójára is, hogy a hirmondo.ro továbbra is első számú információforrásként működhessen, hogy munkánkat továbbra is szakszerűen és hitelesen tudjuk végezni.
A következő telefonszámok egyikén napközben bármikor hívhatnak, bemondva nevüket, lakcímüket (de elküldhetik e-mail-ben is), és előfizetés-gyűjtő munkatársunk felkeresi Önöket a lakásukon, de a szerkesztőségben személyesen is megrendelhetik Székelyföld legkedveltebb napilapját. Kérjük, segítsenek, hogy ezekben az emberpróbáló időkben is szolgálhassuk Önöket!
A szerkesztőség
Előfizetés-ügyben hívható telefonszámok:
E-mail: office@szekelyhirmondo.ro
Emellett adományokat is szívesen fogadunk a következő bankszámlaszámon:
Profiton Srl: RO56 BTRL 0150 1202 A385 98XX - Banca Transilvania, Suc. Sfantu Gheorghe
Kisszéken kuporgok,
behunyt szemmel fülelem a zsongást,
mely halk, és mégis mindent elborít.
Lassan beosztva szívom az illatot,
hogy jusson és maradjon is
holnapra, mert kimondhatatlan mámorít.
A sok ezer vagy tán millió kis hangszer
szüntelen rezegteti az illatos levegőt,
kotta nélkül játssza a monoton zenét,
mert egyszer, ki tudja mily régen,
megkapta parancsát, hogy élete célja
vigyázni a méhkirálynő életét.
Az illatos lonc, a rózsa és liliom
nekik a boldog mindennapot jelenti,
melyek mézét, nedűjét hazahordják a jövőnek,
és én irigykedem, hogy kié lesz vajon kertem méze,
és hol rejtőzik kaptárja, trónja
a fenséges hölgyeménynek.
Aztán csak intek lemondón beletörődve.
A nektárból semmi sem lesz enyém,
de élni fog méhcsalád a kaptár-kastélyban,
és benne méhcsalád-remény.
Vigasztalom magam,
és ültömben büszkén pózolok,
mert e pillanatban a leggazdagabb
s a legönzetlenebb talán én vagyok…
Haszon nélkül adom kiskertemből
az ismeretlen más világnak az életet!
De mégsem! A hangulatért mégis kérek valamit:
jó méhecskék, sokáig éljetek!
Török Samu