Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Versek

Valahol

Valahol a végtelen semmiben,

havak felett, sötét ködök között,

szavak mélyén, haldokló reményben

bolyong a lélek, mint hajótörött.

 

Ha majd végképpen lecsukod szemed,

eljön örökös álmaid sora,

ő, ki siratja elmúlt éltedet:

a lélek. Ó, sors! Átkos mostoha.

 

És imáit majd az égre szórja…

Benne ébrednek elmúlt életek,

kiknek emlékét most is hordozza…

Ó Isten! Hadd, hogy mindent felejtsek.

 

És a felejtés öröme megadatott.

Gyermek lesz, aki gyermekből lett,

s im’, aki meghalt, végleg lesz halott.

Még őriz egy sóhajt? Egy emléket?

 

Valahol, a végtelen semmiben,

havak felett, sötét ködök között,

szavak mélyén, haldokló reményben

bolyong a lélek, mint hajótörött.

 

Álom jár

 A sötét éjben álom jár,

rám száll szépségesen,

a hold az égen száll,

át sötét mélységeken.

 

Halk dallam száll, és álmatag

mozdul a nyárfa lombja,

a hold az éjjen áthalad,

s az eget ostromolja.

 

A testemen most átsuhan

az alvó virágok lelke…

Talán te jársz itt álmomban

a lelkemet keresve?

Sz. Orosz Mihály

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások