Közös ellenállás mellett tettek fogadalmat a magyarországi ellenzéki képviselők

Közösen tettek fogadalmat csütörtökön az Országház lépcsőjén a kormánnyal szembeni ellenállásról a Jobbik, az MSZP, a DK, az LMP, a Párbeszéd, valamint a Momentum politikusai, független országgyűlési képviselőkkel kiegészülve.

A fogadalmat tevők vállalták, hogy közösen lépnek fel a tavaly év végi tüntetéseken megfogalmazott ötpontos követeléscsomag megvalósításáért. Ennek megfelelően követelték a „rabszolgatörvény” azonnali visszavonását, a kevesebb rendőri túlórát, a független bíróságokat, az európai ügyészséghez történő csatlakozást és a független közmédiát.

Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője arra emlékeztetett, hogy a most megjelent pártok szombaton a szakszervezetekkel és civilekkel közösen tartanak tüntetést. Úgy fogalmazott, meg kell mutatniuk, hogy „ami itt történik, az nem folytatható”.

Szabó Tímea, a Párbeszéd képviseletében elmondta, azért kezdeményezték a parlament rendkívüli ülését, hogy azonnali válaszokat követeljenek a kormánytól arra, miként bántalmazhattak ellenzéki képviselőket a köztelevízió épületénél. Kijelentette, az ellenzék a jövőben is egységesen lép fel a „rabszolgatörvény” ellen, a „demokráciáért”.

Hadházy Ákos független képviselő aláhúzta, független közmédia, bíróság és ügyészség nélkül nem lehet választásról, parlamentről beszélni.

Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője fontosnak nevezte, hogy az egymástól nagyon sok mindenben különböző ellenzéki pártok egymás mellé álltak a „gyalázatos rabszolgatörvénnyel” szemben. Kiemelte, minden olyan eszközt használniuk kell, amelyekkel erőteljes politikai nyomást gyakorolhatnak a kormányra, ugyanakkor erőszakmentesnek kell megtartaniuk a tiltakozásukat.

A jobbikos Jakab Péter a magyar történelem leggyávább kormányának nevezte a jelenlegi kabinetet, szerinte ugyanis sem az emberekkel, sem az ellenzéki képviselőkkel nem mer szembenézni. A politikus arra biztatta a szakszervezeteket, hogy kezdeményezzenek általános sztrájkot. „Az utcán, az üzemekben lehet meghátrálásra kényszeríteni a kormányt, ha a parlamentben nem hajlandóak dolgozni” – mondta.

Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke úgy fogalmazott, „ha egy ország kormánya elárulja a saját népét, akkor eljön az ideje a lázadásnak”. Azt kívánta az országnak, legyen ereje „fellázadni Orbán rendszerével szemben”. „Nem egy törvénnyel szemben, egyik vagy másik szabállyal szemben, de mindazzal, amit az elmúlt években, az ország szégyenére megvalósítottak” – fejtette ki. A volt kormányfő szerint az ellenzék közötti vitákat akkor kell majd újra kinyitni, ha Magyarország újra tisztességes jogállam lesz.

Szél Bernadett független képviselő azt mondta, nem kérnek a látszatdemokráciából, amelynek semmi köze a jogállamhoz. A Fidesz „verőlegényekkel” irányítja az országot – jelentette ki, majd példaként említette a közmédiánál történteket, valamint azt is, hogy reggel katonák akadályozták meg, hogy vendéget vigyen az Országház épületébe. „Ez a rendszer már rég nem az, aminek hívják, ez nem köztársaság, ez nem demokrácia, ez nem jogállam” – értékelt.

Fekete-Győr András, a Momentum elnöke első és legfontosabb feladatuknak a „rabszolgatörvény” visszavonását nevezte. „Ezért fogunk kézzel-lábbal küzdeni, és ütni a vasat addig, amíg meleg” – mondta, megjegyezve, „2019 az ellenállás éve lesz”.

Fidesz-KDNP: az ellenzéki pártok folytatták a színészkedést

A kormánypártok szerint a csütörtöki rendkívüli parlamenti ülésen az ellenzéki pártok folytatták a színészkedést, amelyet tavaly decemberben kezdtek.

Nacsa Lőrinc, a KDNP politikusa a kormánypártok képviseletében csütörtökön Budapesten azt mondta, ma újra lebuktak az ellenzéki képviselők, mert a saját maguk által kezdeményezett rendkívüli ülésnapról is kivonult egy részük. Nem Magyarország érdeke, csak a pillanatnyi politikai balhé és a hatalom megszerzése az ellenzék célja – értékelt Nacsa Lőrinc.

Megjegyezte, hogy decemberben már lebuktak az ellenzékiek, amikor – „gyenge színészi teljesítménnyel” – önmagukat áldozatként akarták bemutatni a köztelevízió épületében.

A KDNP-s politikus szerint az ellenzék Soros György pénzéből erőszakos utcai megmozdulásokat szervez, és szintén a magyar származású amerikai üzletember forrásaiból politikai aktivistákat fizetnek, akik rátámadnak a rendőrökre és a Parlamentre. Mindezt Soros György azért teszi, mert azt szeretné, hogy az Európai Parlamentnek a májusi választások után ismét bevándorláspárti többsége legyen – fejtette ki Nacsa Lőrinc.

(MTI)