Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Finnország átvette Romániától az Európai Unió soros elnökségét

Finnország átvette Romániától az Európai Unió soros elnökségét Külföld

Hétfőtől hat hónapig Finnország tölti be az Európai Unió soros elnökségét, az észak-európai ország Romániától vette át, majd januárban Horvátországnak adja tovább a tisztséget.

Hirdetés
Hirdetés

Az EU-hoz közel 25 évvel ezelőtt, 1995-ben csatlakozott Finnország 1999 és 2006 után immár harmadszor látja el a félévente tagállamról tagállamra szálló tisztet.

Helsinki már véglegesítette „Fenntartható Európa, fenntartható jövő” mottójú programját, amelyben a közös értékek, a jogállamiság erősítését, az éghajlatváltozás elleni küzdelem előmozdítását, a kontinens biztonságának fokozását és az EU versenyképességének növelését tűzte ki célul.

Mint a finn elnökség honlapján kiemelték: „a nagyhatalmi versengés és az asszertív unilateralizmus fokozódóban van, a nemzetközi szabályalapú rendszert kihívások érik. Annak is szemtanúi vagyunk, hogy megkérdőjeleződnek az EU közös értékei, mi több, az egyik tagállam a közösség elhagyására készül.”

„Meg kell óvni az európai integráció sarokköveit, a békét, a biztonságot, a stabilitást, a demokráciát és a prosperitást” – írták.

Egyebek mellett hangsúlyozták, lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy a jogállamisági elvek tiszteletben tartásához kössék a jövőben az uniós támogatásokat.

Az elnökség nyitóeseményére a Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság tagjai jövő csütörtökön Helsinkibe látogatnak, ahol a finn prioritásokról egyeztetnek.

Szimbolikus intézkedésként lemondtak az elnökség logójával ellátott szokásos ajándéktárgyak legyártásáról, és a megspórolt körülbelül 500 ezer eurót a delegációk finnországi útjai miatti extra károsanyag-kibocsátás kompenzálására fogják fordítani.

Szakértők szerint jelentős kihívás lehet a ciklus alatt az Egyesült Királyság európai uniós kilépési folyamatának rendezése és a 2021-2027-es költségvetési keret elfogadása is.

A rotációs elnökség az EU új alapszerződése, a 2009-ben hatályba lépett Lisszaboni Szerződés óta valamelyest vesztett korábbi jelentőségéből, főként amiatt, hogy az Európai Tanácsnak már saját elnöke van, a külügyi tanács üléseit pedig az elnöklő állam külügyminisztere helyett már az uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő vezeti. A többi szakminiszteri ülésen azonban továbbra is az érintett ország feladata a napirend kialakítása, az álláspontok közelítése és a kompromisszumok elérése.

(MTI)

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás