Egyetemes értékek

Első alkalommal rendezi szabadegyetemét augusztus 9–11. között a Hagyományok Háza Erdélyben, a Maros megyei Mikházán. Öt helyszínen mintegy félszáz program várja az érdeklődőket.

A helyszín kiválasztása is szimbolikus, hiszen a település az erdélyi magyar kultúra egyik bölcsője: a Felső-Nyárád menti „Szentföld” központjában a ferencesek 1636-ban építették fel első kolostorukat. A rend élén olyan kiváló tudósok álltak, mint Kájoni János, a Cantionale Catholicum és a róla elnevezett kódex szerzője. A rend az oktatás területén is úttörő szerepet vállalt, a kolostorban indult el az az iskolai oktatás, amely később a marosvásárhelyi katolikus gimnáziumban vált példaértékűvé. A település számos neves szülötte öregbítette Mikháza hírnevét: Kacsó Sándor újságíró, aki gazdag életpályáján többek között a Brassói Lapok és a Romániai Magyar Szó főszerkesztőjeként vállalt felelősséget az erdélyi magyarságért, vagy Széllyes Sándor, aki a legendás Székely Népi Együttes vezéralakjaként ápolta szülőföldjén, és vitte el ősei kultúráját a nagyvilágba.

Ezekhez a gyökerekhez tér vissza a Hagyományok Háza az első mikházai szabadegyetem megrendezésével, amely szándéka szerint a hagyományátadás például szolgáló gyakorlatait tárja a résztvevők elé a nappali előadásokon, valamint a műhelymunkában. Erre öt helyszín: a Csűrszínház, a Sátor, a Kultúrotthon, a Kántor lak, valamint az Óvoda szolgál. A több mint félszáz programon minden korosztály megtalálhatja a kedvére valót, az esti műsorokra pedig azokat is várják, akik egyszerűen egy jó előadásra vágynak, vagy mulatni szeretnének a hajnalig tartó táncházban.

A Hagyományok Háza közleménye

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.