Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Felavatták a Csoma-emlékközpontot Kovásznán

Felavatták a Csoma-emlékközpontot Kovásznán Kovászna megye

Orbaiszék neves nyelvtudósa születésének 240. évfordulójához kapcsolódva Kovásznán felavatták a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpontot és a megnyitották a 34. Csoma Napokat. Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter is jelen volt az eseményen.

Hirdetés
Hirdetés

Gazda József művészettörténész, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület (KCSSE) tiszteletbeli elnöke „pattintotta ki a szikrát”, az épület szükségessége mellett érvelve – idézte fel a kezdeteket az elsőként felszólaló Ferencz Éva egyesületi elnök.

Ragyogó időben került sor az avatóra. Fotó: Tuchiluș Alex

„De az emlékközpont nem jött volna létre a magyar állam jelentős támogatása, illetve Lezsák Sándor, a magyar Országgyűlési alelnökének segítő jobbja nélkül, amelyet akkor nyújtott, amikor már szinte minden reményt feladtak a kezdeményezők. Két évszázados adósságot törlesztünk a kulturális antropológia egyik előfutárával, Kőrösi Csoma Sándorral szemben, miközben egy három évtizedes álom megvalósulásának lehetünk tanúi” – emlékeztetett Ferencz Éva. A KCSSE elnöke a központot egyúttal jelképesen ajándékba adta az egyesületet alapító, április 8-án 88. évét betöltő Gazda Józsefnek.

Fontos bejelentést is tett Ferencz Éva: a Kőrösi Csoma Sándor által a kézdivásárhelyi székely katonaneveldébe járó, arra érdemes fiataloknak 1835-ben alapított 100 arannyal járó stipendiumot szem előtt tartván, ugyanakkor hálából azért a támogatásért, amelyet az épület kivitelezéséhez az anyaországtól kaptak, újra ösztöndíjat alapítanak a tehetséges és kitartó fiataloknak. 

Az épület megvalósulásához nagy összefogásra volt szükség, így végül sokan örvendeznek az avatónak. Fotó: Tuchiluș Alex

Csák János: Kőrösi Csoma Sándor szerette a hazáját

„Kőrösi Csoma Sándor példakép volt, mert szerette a hazáját, de nem elégedett meg ennyivel, gyökereinket, kötődéseinket is meg akarta ismerni. Híd lett a keleti és nyugati kultúra között, mint ahogy mi magyarok is híd vagyunk” – fejtegette ki Csák János miniszter ,az esemény díszvendége. Kiemelte továbbá, hogy „mikor összetartunk, erősek vagyunk”. Méltatta azt az összefogást, melynek eredményeképpen létrejöhetett az emlékközpont és amelyben része volt a magyar államnak, a Kovászna Megyei Tanácsnak, az orbaiszéki polgármestereknek, a tervezőknek és építőknek, az egyesület tagjainak, valamint a támogatóknak.

Csák János miniszter: a magyaroknak akkor van esélyük a sikerre, ha térben és időben messzire látnak. Fotó: Tuchiluș Alex

A támogatást a jövőre nézve is megígérte, a magyar kormányra nézve kötelezettségnek tartotta, hogy a magyar kultúra a Kárpát-medence minden szegletében virágozzon: „az a cél, hogy a gazdaságilag erős, kulturálisan magabiztos közösségekből álló nemzet éljen”. Ezt követően Balogh Zoltán esperes a KCSSE részéről Csoma emlékérmet adományozott Csák János miniszternek. A magyar kormány összesen 422 millió forintos támogatást nyújtott a kovásznai emlékközpont kivitelezéséhez.

Az építkezés viszontagságok évei

Gazda József, aki röviden áttekintette azt a harminc évet, amely kitöltötte az ötlet kipattanása és az avató közti időt. Mint mondta, annak idején azt tartotta szem előtt, hogy ne csak a Csoma dardzsilingi sírjára, hanem bölcsőhelyére is figyelem irányuljon, valamint a fürdővárosba jövő 50-60 ezer turistának – ha csak egy százalékuknak is – felkeltse az érdeklődését Csoma életműve, szülőfaluja iránt.

Gazda József 88. születésnapjára „ajándékba” kapta az épületet. Fotó: Tuchiluș Alex

A felavatott épületnek igencsak viszontagságos a története: alapkövét 1992-ben a Kádár László képtár udvarán tették le, ám Makovecz Imre építész javaslatára – őt kérték ugyanis fel a tervezésre – más helyet kerestek neki, így lett az emlékközpont végleges helyszíne a református egyház tulajdonában levő Deák-kert, melyet az egyesület 1 lejért kapott 100 évre használatba.

Nagyon küzdelmes évek következtek, amikor sokakat megszólítottak, többek között III. Károly brit királyt, a magyar kormányt, a Magyar Világkongresszusra 44 országból érkező képviseleteket, de nem jött a remélt segítség. Akkor elkészült az alagsor egy része, majd leállt az építkezés, míg a kezdeményező nem remélt módon 2018-ban Lezsák Sándor egy látogatásakor kapott ígéretet és valódi segítséget a folytatáshoz.

A környék egyik újabb csodája az emlékközpont, amely a keleti és nyugati kultúra, illetve az északi és déli építkezési hagyományok metszőpontjában áll. Fotó: Tuchiluș Alex

Az épületet Csernyus Lőrinc Ybl Miklós-díjas műépítész, Makovecz Imre tanítványa tervezte, aki az ünnepségen rávilágított az emlékközpontot formáló eszmékre és szimbólumokra. 1994-ben, amikor mestere megbízta a tervezéssel, abból indult ki, hogy az épületnek egyaránt kell tükröznie a keleti (tibeti), illetve orbaiszéki, csomakőrösi építészetet, vagyis a nyugati és keleti kultúrát, de az északi és déli éghajlatra jellemző építkezési kultúrát is, hiszen mindezen építészeti és szellemi tartalmak keresztmetszetében helyezkedik el. Ezért van egy székely része, előtte öt székelykapuval, míg a nagyobbik, fő épülettömb az ázsiai sztúpákra emlékeztet.

Az épület körül pedig még ezután lesznek táj- és kertépítészeti elemekkel kialakítva Kőrösi Csoma Sándor utazásának öt fontos állomására utaló csomópontok, szólt az építész a még hátralevő munkáról.

Fotó: Tuchiluș Alex

Politikusi és püspöki méltatások

„Kőrösi Csoma Sándor azért jó példakép, mert mindenki a maga képére alakíthatja: személyében lehet méltatni a világutazót, nyelvészt, tudóst, az aszkétát, a vasakaratú székelyt. Ő maga viszont következetesen transilvano siculus-ként, azaz erdélyi székelyként határozta meg magát. Nagy kiváltsága volt, hogy tudta az utat, és azon következetesen végig tudott menni. Ez keveseknek adatik meg” – e szavakkal méltatta a vidék nagy szülöttét Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke.

„Küldetése lesz az épületnek” – nyomatékosította Gyerő József, Kovászna város polgármestere. – Eredetről, gyökerekről, kultúráról és hagyományokról szóló történeteket kell mesélnie. Méltatnia kell a tartásban és kitartásban jeleskedő Csoma jellemének nagyságát, helytállásra, összefogásra, közös munkára kötelezi az utódokat.”

Fotó: Tuchiluș Alex

Kató Béla, az Erdélyi Egyházkerület református püspöke arra hívta fel a figyelmet, hogy minden, ami a világban maradandó, az áldozathozatalnak köszönhető: így a nagyenyedi kollégium is, mely nélkül Kőrösi nem lett volna, az, aki. „Ő viszont azért lett példakép, mert úgy adta oda az életét, hogy abból, amit maga után hagyott, a mai napig tudunk táplálkozni.”

Fotó: Tuchiluș Alex

A szalagvágás és a Szózat eléneklése után az egybegyűltek belülről is megnézhették az épületet, illetve az abban otthonra lelő, Térképes időutazás című kiállítást. Az eseményen közreműködtek a Kőrösi Csoma Sándor Középiskola diákjai és Tiszta szívvel kórus.

Fotó: Tuchiluș Alex

Fotó: Tuchiluș Alex

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások
  • User
    Dátum: 2024. április 9., 19:10
    ÉRTÉKELÉS: 1

    Azt nem ertem,hogy minek avatunk Korosi hazat?a kedves *KRÉM” tarsasag figyelmebe ajanlom a kovasznai korhazat hadd kezeltesse magat ott.Vagy talan talan tevedek??

  • User
    Dátum: 2024. április 11., 8:38
    ÉRTÉKELÉS: 5

    Most már tényleg méltóan emlékezhetünk,tisztelgünk
    Kőrösi Csoma Sándor előtt !
    Köszönjük tanár úr a munkáját,hozzájárulását,kitartását !
    Erőt,egészséget !