Bedő Albertre emlékeztek

Kálnoki dr. Bedő Albertre emlékeztek vasárnap szülőfalujában. A koronavírus-járvány miatt a megszokottnál kevesebben vettek részt a megemlékezésen, amelyen felidézték a „legnagyobb magyar erdész” alakját.

A megemlékezést megelőző istentiszteleten Szabó Adél unitárius tiszteletes asszony Lukács evangéliumából vett példázatot, amikor Jézus segített Simonnak halat fogni. „Az belőle a tanulság, hogy nem elég fáradozni, hanem be kell engednünk Istent az éle-tünkbe, mert nélküle semmire nem jutunk. Munkánkat csak bátorsággal és hittel érdemes végezni, ahogyan végezték azok, akikre ez október végén emlékezünk: a reformátorok, dr. Bedő Albert és 1956 hőseire” – mondta Szabó Adél.

A sírnál tartott rövid beszédében, Kisgyörgy Sándor polgármester, aki öntudatosan öltötte ismét magára erdész egyenruháját, azt mondta: büszkeséggel kell hogy eltöltsön minden kőröspatakit és kálnokit, hogy egy faluban született „a legnagyobb magyar erdésszel, akinek minden szava a természet, a haza és az egymás iránti szeretetről szólt”.

Zsigmond Sándor nyugalmazott tanár, a Bedő Albert Emlékházért Egyesület ügyvezető elnöke, a nagy előd szavait idézte: „szeressük hazánkat, nemzetünket és szakunkat hűséggel, egyetértéssel és összetartással!”, és reményét fejezte ki, hogy ezt majd elmondhatja majd a Bedő Albert-emlékház avatóján is.

Bedő Albert 1839-ben született Sepsikőröpatakon, állami ösztöndíjjal elvégezte a selmecbányai erdészeti akadémiát. 1872-ben kinevezték főerdőmesternek, s 1873-tól a pénzügyminisztériumban az állami erdők ügyeinek főelőadója lett, majd 1878-tól főerdőtanácsos, társalkotója volt az új és európai színvonalú Erdőtörvénynek. A Magyar Tudományos Akadémia 1880-ban levelező tagjai sorába iktatta, 1885-ben államtitkár lett. 1918-ban hunyt el, Kálnokon helyezték örök nyugalomra.