A székelykapu mint hungarikum

A Hungarikum-bizottság összeülését követően 11 új elemmel bővült a Magyar Értéktár, illetve hungarikum lett az 1568-as vallásszabadsági törvény is. A Kovászna Megyei Értéktár által felterjesztett székelykapuk címet viselő értékjavaslat bekerült a kiemelt nemzeti érték kategóriába, immár egy lépésre van a hungarikummá válástól.

A székelykapuk értékjavaslat 2019-ben került felterjesztésre a Kovászna Megyei Értéktárba, a dokumentációt dr. Gazda Enikő, a Székely Nemzeti Múzeum néprajzkutatója készítette el. Az indoklásban az alábbiakat fogalmazta meg: a székelykapu nem egyetlen helység kulturális relikviája, hanem a székely közösség tudatosan kiépített, és napjainkig fenntartott kisépítészeti csodája, sajátos identitásszimbóluma. E kapuk nyilvántartása, turisztikai hasznosítása és kultúrpolitikai óvása igen-igen fontos feladatkör.

Bár napjainkban még 500 körüli igényesen kivitelezett székelykapu található Székelyföldön, a régi kapuállomány fogyása nagyon gyors léptékű. A kapuk legnagyobb része nem szerepel a hivatalos műemléki nyilvántartásban, és legtöbb településen helyi védelmet sem sikerült az önkormányzatoknak kialakítaniuk. Roppant drasztikus volt például Háromszéken a régi kapuállomány felszámolódása, itt napjainkra csupán néhány darab maradt 1940 előttről múzeumon kívüli környezetben. Ezt a folyamatot úgy lehet mérsékelni, ha a kultúrpolitika minden létező eszközzel tudatosítja e kapuállomány értékét, nemzeti jelentőségét.

Nagy István agrárminiszter szerint a Hungarikumok Gyűjteménye olyan elemekkel gyarapodott, amelyre a magyarság mindig büszke lehet, illetve abban bízik, hogy a hungarikumok nyilvántartása erősíti a nemzeti önazonosságot és a magyar közösségek összetartását. Az értékmentés a jövő alapja, és mint azt a hungarikum pályázatok népszerűsége is jelzi, a 21. században ez egyre fontosabb – hangsúlyozta.