Felhívás!

Pásztori ének

„Az ember egyre vénül, verset ír, tanít.”

(Radnóti Miklós)

 

Itt megpihenhet vágyaink raja,

pihen az út, elnyúlva s vetkőzik,

porhintázik boldogan az ágon,

de alant mérges az őszi kikerics.

 

Ne szőj mesét meddő villámokról,

utánad felsír a fénnyel vert patak,

olcsó zászló a búza. ha léha,

nem haragot vetsz, mégis vihart aratsz.

 

Nézik a tollat forgató kezedet,

a tavasz elment, emlék a nyár,

okos lépekkel tél jön. és ölel:

ó, pásztori Múzsa, vigyázz reánk.

 

Ambrus Lajos

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.