A toll végén:

A toll végén: Hintaszék

A nemrég indított A toll végén rovatunk a Hintaszék állandó szerzőit hivatott bemutatni. A sors úgy hozta, hogy Kapui Ágota költőre, újságíróra, tanárra, aki június 19-én, egy autóbaleset következtében tragikus hirtelenséggel elhunyt már csak emlékezni tudunk. Bemutatkozója legyen örökérvényű.

 „Sepsiszentgyörgyön születtem pedagóguscsaládban, elvárások és megfelelési kényszerek között nevelkedtem. Kolozsváron végeztem magyar-francia szakot, majd a sors úgy hozta, hogy nem taníthattam, ehelyett 9 évig voltam a kapcsolószekrénygyár (IMASA) műszaki fordítója. Az írás kisgyermekkorom óta része volt az életemnek. Elsőként az akkori Megyei Tükörben jelentek meg verseim, később az összes akkori irodalmi lap lehozta az írásaimat, és készülőben volt Forrás-kötetem is. Egyike vagyok azon „kitántorgott” ezreknek, akik a nyolcvanas évek végén elhagyták szülőföldjüket, és az anyaországban kezdtek új életet. A megváltozott életkörülmények, a mindennapok beilleszkedési küzdelmei nem kedveztek a versírásnak, így több mint 20 évig nem jött az ihlet. Magyartanárként a kreativitás új útjai nyíltak meg előttem, leginkább a diákszínjátszásban találtam meg azt az örömforrást, amelyet a verstől kaptam régen. 2015-ben valami mégis megváltozott. Székely Ferenc beválogatott Égig érő kapaszkodó című interjúkötetébe, és ezzel megadta az első lökést az újraindításhoz. Még ebben az évben a budapesti Hungarovox Kiadó gondozásában, Farkas Árpád előszavával, megjelent A másik oldal című kötetem, amelyet  2017 májusában követett a második, A lélek szárnycsapásai, Czegő Zoltán ajánlásával.

A versek a múlt blokkjait oldják bennem, segítenek feldolgozni a szülőföldtől való elszakadást és segítik a visszatérést oda, ahová valójában tartozom.”

 

Adatott

adatott szóból siralomból

vagy ezer baljós árnyalat

hogy fából kőből bizalomból

építgesd ingó váradat

adatott jóság egyszerűség

anyád arcáról szánalom

és fölből magzott konok hűség

apai kéz a válladon

adatott puszta rokonszenvből

jótett mit jó helyébe vár

ki megmentett a szerelemtől

mely végleges mint a halál

 

Aprók

alternatív józanságod

nem töri meg szó se szégyen

átjutsz tűfokán ha vágyod

s fennakadsz egy semmiségen

*

ne hidd hogy ez a gondolat tiéd

mert minden ötlet megszületett már

amit az elméd egyszer feldobott

azt milliószor elnyelte az ár

*

a költő itt csak csacska önjelölt

ki nem kapott a vershez ihletet

hát hiányzik a szent gyújtózsinór

mert múzsájával szerződést szegett

*

ne halogass mert fogytán az időd

ne tétovázz mert nincs más lehetőség

ne mérlegelj hát hogyha hinni kell

mert égi jelre száll le rád a bőség

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.