Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

A színházi gyakorlattól az oktatásig

A színházi gyakorlattól az oktatásig Kultúra

Az Osonó Színházműhely a sepsiszentgyörgyi Művészeti és Népiskolával közösen hozta létre azt a színházi és önismereti tábort, amely negyedik állomása volt az egy éve tartó csoportvezetők és pedagógusok számára szervezett Színház és nevelés képzésnek.

Hirdetés
Hirdetés

A Kovászna, Hargita és Kolozs megyékből érkezett 16 résztvevő augusztus 23–27. között vett részt a sepsikőröspataki Virágcsárda Panzióban megrendezett táborban. A Prezsmer Boglárka drámapedagógus, valamint az Osonó két tagja – Fazakas Misi és Mucha Oszkár – által vezetett foglalkozások nagy hangsúlyt fektettek a csapatépítésre, az önismereti és személyiségfejlesztő gyakorlatokra, drámajátékokra, beszédkészség-fejlesztő feladatokra és az alap-színházképzésre, azzal a céllal, hogy a résztvevők gyarapíthassák eszköztárukat, valamint a gyakorlatokat felhasználják a jövőbeli rendezői munkájukban, tanítási módszerükben, osztályfőnöki vagy csoportvezetői tevékenységükben.

A színházi gyakorlatokba való elmélyülés, a keresés és a kísérletezés újabb impulzusokat adott a résztvevők számára a szakmai tevékenységük átgondolására és hatékonyságára. A műhelyfoglalkozások mellett, az intenzív tábor minden reggel a lelki-szellemi bemelegítőként szolgáló napindítóval indult, este pedig a rövid színházi jelenetek próbái zajlottak, amelyeket az utolsó nap délelőttjén mutattak be a kiscsoportok.

Mindezek mellett beszélgetésekre is sor került, így a résztvevők egymástól értesülhettek a saját munkaterületükön felmerülő sajátos nehézségekről és problémákról, ugyanakkor az egyéni módszerek és felelősségek adta megoldási lehetőségekről is. A képzésén túl, a tábor célja egy olyan helyzet megteremtése volt, amely által a pedagógusok feltöltődve kezdhetik el az új tanévet.

Az augusztus 23–27. között zajló drámatábor hangulatát az alábbi résztvevői visszajelzések tükrözik:
Kerezsi Gyopár Iringó: „Ez a tábor az a közeg, ahol felvállalhattam félelmem, bizonytalanságom, mert senki nem élt vissza vele. Egy védett környezet, ahol kiderült, hogy ugyanazt a dolgot többféle módon lehet megélni, megtapasztalni és senki sem akarja a saját igazát a másikra erőltetni.”

Luka Katalin: „Csodálatos volt, ahogy a táborvezetők a színház eszközeivel, szakértelemmel, mély alázattal, odafigyeléssel, végtelen türelemmel és szeretettel kísértek, terelgettek fejlődésünk e szakaszában, ahol az elme és a szív páros táncot járt.”

Szilágyi Elza: „A tábor olyan hely, ahol lehet játszani, nevetni, növekedni és van idő valós találkozásokra. Itt úgy ölel körül a közösség, hogy nincs szükség álcákra, megváltozik az idő és a tér.

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás