Újráznának az RMDSZ háromszéki elöljárói

Újabb mandátumért indulnak a júniusi önkormányzati választásokon az RMDSZ sepsiszentgyörgyi, kézdivásárhelyi, kovásznai és baróti polgármesterei, ugyanakkor Tamás Sándor megyei tanácselnök is folytatná a megkezdett munkát. A jelöltek szerda délben mutatkoztak be a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Központban megtartott kampányeseményen, Kelemen Hunor szövetségi elnök jelenlétében.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség háromszéki politikusainak jelenlétében zajló gyűlésen Kelemen Hunor szólalt fel elsőként, felvázolva az idei szuper választási év tétjét és összegezte az elmúlt évek eredményeit. „Háromszék azért van jó helyzetben, mert itt már a 2000-es évek elejétől meghonosodott a politikai stratégiai gondolkodás, és e szerint cselekednek az itteni városokban és községekben. A közigazgatásban is nagyon fontos, hogy összehangoltan történjenek a dolgok, a megyei közigazgatástól, a megyeközponton, a municípiumokon, a városokon keresztül az utolsó kis településig” – fogalmazott.

Elmondta, volt két kritérium, amitől az RMDSZ nem tágított, egyrészt az erdélyi magyar közösség érdekeinek képviselete, másrészt, hogy a tartásuk ne változzon, bármi történjék körülöttük. „Háromszék ilyen szempontból mindig a legjobban teljesített” – vélekedett a szövetség elnöke, hangot adva azon meggyőződésének, hogy a megyében nincs olyan helység, a legkisebb településtől a megyeközpontig, ahol ne történt volna fejlesztés. „Ez azért fontos, mert a másik feladatunk, hogy Székelyföldet építésük, a közösségünk számára az életfeltételeket jobbá tegyük, és olyan helyzetet teremtsünk, hogy az utánunk jövő nemzedék akarjon itthon, a szülőföldjén élni, akarjon itthon maradni Székelyföldön” – jelentette ki Kelemen Hunor.

Hozzátette, az elmúlt években az összes olyan erdélyi közösség, amelyben kisebb vagy nagyobb arányban magyarok élnek, sokat fejlődött, és ebben Háromszék példát mutatott. „A tartalékaink továbbra is Székelyföldön és az erdélyi nagyvárosokban vannak. Akkor leszünk sikeresek, ha ezeket a tartalékokat tudjuk mozgósítani” – mondta az RMDSZ elnöke, majd sorba vette a háromszéki városok elöljáróinak (Antal Árpád, Bokor Tibor, Gyerő József, Bendek Huszár János) elmúlt években elért eredményeit.

Felidézte, 2019-ben az RMDSZ a családpolitikát helyezte a nemzetépítés középpontjába, azzal a céllal, hogy javítsanak a demográfiai mutatókon. „Nem lehet ezt 3-4 év alatt megfordítani, évtizedek kellenek, hogy a trend megváltozzon és növekedés induljon el, de ehhez intézmények is kellenek” – hangsúlyozta. Ennek jegyében indították el 2021-ben a bölcsődeprogramot, ugyanakkor az identitás megőrzéséhez szükséges helyszíneket – iskolák, kulturális intézmények – is fejlesztették. „A család és az egyház mellett ezek az intézmények teremtik meg azokat a kereteket, ahol magyarnak lenni jó” – fogalmazott.

Kelemen Hunor kiemelte, Székelyföld és Erdély számára 2024 sorsdöntő év, amely legalább tíz évre meghatározza a magyar közösség sorsát. „2025-ben lesz egy nagy közigazgatási reform – velünk vagy nélkülünk – amely hosszú évtizedekre meg fogja határozni, hogy Romániában hogyan néznek ki a megyék és a települések” – hangsúlyozta.

Kifejtette, ha a fejlesztési régiókat fogják átnevezni megyéknek, akkor az erdélyi magyar emberek mindenhol a teljes kiszolgáltatottság állapotába kerülnek. „Ha otthon ülünk, nem megyünk szavazni, akkor egy olyan közigazgatási reform fog megszületni, ahol Székelyföld a központi régióba fog kerülni, ami azt jelenti, hogy kisebbségben leszünk, nem fogunk tudni érvényesülni” – fogalmazott a szövetségi elnök. Hozzátette, a helyzet még rosszabb lesz a Partiumban, Közép-Erdélyben, vagy azokon a helyeken, ahol a magyarság most is kisebbségben van, de jelenleg még van képviselete.

Hangsúlyozta, ezt a helyzetet mozgósítással lehet elkerülni, céljuk az kell legyen, hogy a magyarok legalább akkora arányban vegyenek részt a választásokon, mint a románok, és az urnákhoz járuló emberek 90 százaléka az RMDSZ-re szavazzon. „Azt gondolom, hogy az önkormányzati választásokon győzni fogunk, lesz 200 polgármesterünk. Remélem, hogy meg tudjuk őrizni a négy megyei önkormányzatot, és Marosvásárhelyt, Szatmárnémetit is” – mondta Kelemen Hunor.

Fontos célként jelölte meg, hogy az európai parlamenti választásokon is elérjék az öt százalékot, véleménye szerint ehhez szavazatokat kell szerezniük a Kárpátokon túlról is. „Az Európai Parlamentben akkor van hangunk, ha ott vannak, a mi kollégáink” – mondta. Hozzátette, az 1,2 millió erdélyi magyar nem maradhat képviselet nélkül, miközben vannak országok (például Málta), amelyek kisebb lakossággal több képviselőt küldenek Brüsszelbe.

„Elégedetlenek vagyunk rengeteg döntéssel, ezeket meg kell változtatni. A Kárpát-medencei magyar érdeket akkor tudjuk érvényesíteni, ha többen vagyunk ott azok, akiknek ez fontos. Az a két ember is nagyon sokat tud tenni, akiket elküldünk Brüsszelbe” – fogalmazott Kelemen. Hozzátette, igaz, hogy az erdélyi magyar emberek euroszkeptikusak, de ez nem jelent unió-ellenességet. „Sokan mondjak, hogy kiábrándultak az Európai Unióból, de nekünk változtatni kell a dolgokon. Ha hátat fordítunk sértődötten, attól semmi sem fog változni” – jelentette ki.

„Feladatunk olyan Székelyföldet teremteni, úgy építeni Erdélyt, hogy az én gyerekeim, majd az unokáim is akarjanak itt maradni. Én és a háromszéki kollégák is ezért fogunk dolgozni” – jelentette ki. Hangsúlyozta, ha a megye, a megyeközpont és a megye városai jól teljesítenek, akkor maguk után tudják húzni a vidéket is, és fontos, hogy legyen élet és jövő minden egyes településen és közösségben.

A kampányesemény folytatásában az RMDSZ városi polgármester-jelöltjei mutatkoztak be: Sepsiszentgyörgyön Antal Árpád, Kézdivásárhelyen Bokor Tibor, Kovásznán Gyerő József, Baróton Benedek Huszár János indul újabb mandátumért. Végül Tamás Sándor is bejelentette, ismét megpályázza Kovászna Megye Tanácsának elnöki tisztségét.

Fotó: Tuchiluș Alex