Felhívás!

Erdőt, egészséget!

Erdőt, egészséget! Kovászna megye

Oltszemen szervezte meg a székelyföldi magánerdészetek 9. találkozóját a Hatod Magánerdészet és a Murgó Közbirtokosságok Egyesülete. Július 1-jén a fogathajtópálya területén megtartott szakmai találkozón 14 magánerdészet vett részt Kovászna, Hargita és Maros megyékből.

Az esemény igazi ünnep az erdészek számára, hiszen a szakmai eszmecsere mellett közösség- és kapcsolatépítő szereppel bír. Háromszék ötödik alkalommal adott otthont a találkozónak. Az elmúlt időszakban Zágon, Kézdivásárhely, Ozsdola, Bereck és Barót is töltött be házigazda szerepet. A pénteki rendezvényen jelen voltak a baróti, berecki, kézdialmási, kézdivásárhelyi, zágoni, hatodi, ősmarosszéki, gyergyószentmiklósi, parajdi, székelyudvarhelyi magánerdészetek, a Csíki Erdészeti Kerület, a Csíkszépvízi Erdőrendészeti Kerület, a Gyergyói Erdőrendészeti Hivatal, valamint a zetelaki Libán Magánerdészet.

Az esemény megnyitóján Székely László erdészetvezető a 2003-ban alakult hatodi magánerdészet történetét és működését ismertette. Továbbá kiemelte, a székelyföldi 15 magánerdészet több mint 300 ezer hektár erdőnek viseli gondját, és több mint 1,5 millió köbméter fának biztosítja az útját a piacra vagy az erdőtulajdonosok lakhelyére.

Bocskor László, a Murgó Közbirtokosságok Egyesületének elnöke elmondta, az erdészek fő feladata, hogy mint a jó katonák vigyázzák a számukra legszebb látványt nyújtó erdőket.

„25 évvel ezelőtt az RMDSZ parlamenti frakciójában eldöntöttük, hogy le fogjuk bontani az állam egyeduralmát az erdőtulajdonban, az erdőrendtartási és a vadászat jog hasznosításának kérdésében. Mindez nagymértékben sikerült is” – összegezte a találkozón Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke. – „Eldöntöttük, hogy az erdőtulajdont és a döntési lehetőséget visszaadjuk az embereknek. 2000 előtt elindítottuk a jogszabályalkotás folyamatát, és ezzel párhuzamosan a közbirtokosságok, majd a magánerdészetek létrehozását. Ennek köszönhetően ma a Romániában levő több mint 6 millió 300 ezer hektár összerdőterületből több mint 3,5–4 millió hektár magántulajdonban van. Ez Székelyföldön 500 ezer hektár erdőt és újabb 500 ezer hektár kaszáló- és legelőterületet jelent, ami közbirtokosságok, községek, egyházak, iskolák, természetes személyek tulajdona.”

Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügy és erdészeti miniszter a szakma becsületének visszaállításában kérte az erdészek segítségét, hiszen, mint fogalmazott: „Romániát feketére festették a civil szervezetek Brüsszel előtt, mondván, hogy mindent letaroltunk, tönkretettük az életteret az erdőkben. Ezt kell visszaépítsük, és a szavunknak hitelt fogunk szerezni Európában is, azért, hogy mikor az új rendszert elkezdjük építeni, amikor az új erdészeti stratégiát elfogadjuk, bátran tudjuk azt mondani, hogy jár, és jusson is több a magánerdészeteknek, a magánerdő-tulajdonosoknak, és lehessen egyszerűbb procedúrákkal végezni az erdőgazdálkodást.”

A vándor-rendezvényen sor került a Székelyföldi Erdőtulajdonosok és Erdőgazdálkodók Szövetségének (APAPET) gyűlésére, a rendezvény keretén belül emlékkoszorúkat helyeztek el az Országos Erdészeti Egyesület alapító titkárának, tiszteletbeli elnökének, országos főerdőmester és földművelésügyi államtitkárnak, dr. Bedő Albert sírhelyénél, Kálnokon. A rendezvény végén a vándor-stafétát átadták a következő találkozó szervezőjének, a zetelaki Libán Magán-erdészetnek.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Hozzászólások