Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

A közösségépítés jegyében gazdálkodik idén a megyei tanács

A közösségépítés jegyében gazdálkodik idén a megyei tanács Kovászna megye

2024 az együttműködések éve lesz – jelentette ki Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke szerdai sajtótájékoztatóján, amelyen az idei költségvetésre vonatkozó tervek kerültek napirendre, továbbá azok a célok, amelyeket az önkormányzat a közösség építésére vonatkozóan tűzött ki. A találkozón a közigazgatási reform veszélyeiről és a közelgő választások jelentőségéről is beszélt a megyevezető.

Hirdetés
Hirdetés

Összesen 537 millió lejjel számolhatnak idén Kovászna megyében, amelyet elsősorban beruházásokra és egészségügyre szán a megyei önkormányzat. Utóbbi területén a Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórházra fordítanak idén a legtöbbet, 180 millió lejt. Az utak és hidak karbantartására 67, a szociális védőhálóra 64, a kultúrára, vallásra és sportra 37 millió lejt szánnak. Az önkormányzat működésére 23, a fejlesztésre 11 millió lej jut.

A költségvetés elfogadása előtt egy nappal megszervezett sajtóbeszélgetésen a még folyamatban lévő projektekről és jövőbeli beruházásokról számolt be az elnök, Jakab István Barna és Henning János alelnökök, továbbá Kovács Ödön megyemenedzser.

Közelednek a végéhez

Két nagyon fontos projektnek juthatnak idén a végére, ezek egyike a tüdőkórház építése, amellyel később minőségi ellátást biztosíthatnak a betegek számára. A másik az erdővidéki úthálózat korszerűsítése, amellyel kapcsolatban Kovács Ödön megyemendzser elmondta, hogy a nehézségek ellenére is szerencsésen áll a helyzet, hiszen a kivitelező vállalkozók annak ellenére sem hagyták cserben, hogy az elszámolás csúszik az új finanszírozási szerződéskötés miatt.

Ezenkívül jogilag is meghosszabbíthatták a kivitelezési szerződést, így várhatóan szeptemberben végeznek a Málnásfürdő–Barót–ágostonfalvi híd közti, illetve a Barót–Olasztelek–Vargyas–Hargita megye határa közötti szakasz munkálataival.

A megyei önkormányzatot képviselők érintették a múltbéli, jelenlegi és jövőre vonatkozó terveket is. Fotó: Tuchiluș Alex

Reménykednek ugyanakkor a Székely Nemzeti Múzeum felújításával egy időben indult speciális iskola építésének befejezésében, ahol eleinte csupán két százalék önrészt kellett volna vállalnia a megyei önkormányzatnak, mostanra ez azonban már a 70 százalékot is meghaladja.

„Ez lesz az első olyan alkalom, ahol a speciális oktatásban lévő gyerekek is szakmát tudnak tanulni” – részletezte Henning János alelnök az intézménnyel kapcsolatban, ahol 185 diák fejlesztheti készségeit többek között kerámia és agyagos, bőrdíszműves és textilműhelyben is, amelyeknek a modern iskola fog helyszínt biztosítani várhatóan már idén szeptembertől.

Hangsúly a pályázatokon és falufejlesztésen

Tíz európai uniós pályázat van folyamatban, ezek közül a legfontosabbakat Jakab Barna István, a Kovászna megyei önkormányzat alelnöke ismertette. Mint mondta, 33 iskolának biztosítanának idén iskolabuszt, továbbá vásárolnának teljes felszerelést, beleértve a bútorzatot, laboratórumi eszközöket, de még sportszereket is. Jelenleg zajlik a közbeszerzés az egyenként 36 millió lej értékű projektek esetében, így a következő tanév kezdetére már új mikrobuszokat terveznek üzembe helyezni és a felszerelések egy részét is megkaphatják az iskolák. 

Az idei év egyik legfontosabb célkitűzése továbbá, hogy a már meglévő vidéki fejlesztések sorát továbbiakkal egészítsék ki, ezzel javítva a falusiak életminőségét. A tanácselnök szerint idén három újabb programot indítanak útnak: a helyi tanácsok tulajdonában lévő ingatlanokban működő fogorvosi rendelők, továbbá az állatorvosi rendelők felújításában is támogatják a községeket, ugyanakkor kibővítik a Meleg ebéd elnevezésű programot is. Utóbbi kereteiben 18 vidéki iskolának segítenek olyan étkezdék kialakításában, amelyek lehetővé teszik összesen 4760 diáknak a programban való részvételt.

„A közösségépítés nem könyvelés”

Az együttműködés témájára kitérve Tamás Sándor a kormány által tavaly megfogalmazott reformintézkedések veszélyeire is felhívta a figyelmet és hangsúlyozta a háromszéki közösségek politikai életben való részvételét és szolidaritását is. „A 2024-es választások nem 2024-ről szólnak, hanem hosszútávról” – jelentette ki, és kiemelte, hogy a falvak és kisvárosok összevonásával ugyan megőrizhető a magyar többségű lakosság és közigazgatás, a megyésítés azonban komoly veszélyekkel járhat. Felhívta a figyelmet, hogy Brassó, Kovászna és Hargita megye összeolvadásával 42,4 százalék magyar ajkú, 53,1 százalék román ajkú lakosság lenne, így a brassói központú megyei tanács döntései is a román többség javára szólnának.

A Brassó központú megamegyében 1,1 millió lakos felét sem tennék ki a magyarok. Fotó: Tuchiluș Alex

„A mi meggyőződésünk az, hogy a közösség építése nem könyvelési kérdés” – szögezte le a közigazgatás költségeinek csökkentését célzó reformtervet illetően. A jelenleg különálló falvakra tekintve számottevő fejlődésről számolt be, például a Maksától levált Dálnok, vagy Kézdiszentkereszttől függetlenített Esztelnek esetében. „Ezek többsége valóban nem él meg saját költségvetésből, de az állam felaladata az volna, hogy a közösséget építse” – fogalmazott az elnök, hozzátéve, hogy a kis lakosságú falvakban is épült az évek során kultúrotthon, sportterem és sok más közösségépítő létesítmény a megyei tanács szorgalmazásával, és támogatják a továbbiakban is, már ameddig lehet.

Népszerűségmérés

A megyei önkormányzat elnöke egy felmérést mutatott be, amely szerint jelenleg a PSD ugyan 30 százalékkal vezet a népszerűségben, de szorosan mögötte következik a George Simion által irányított AUR is 20 százalékkal, amihez szorosan kapcsolódik a Diana Șoșoacă vezette S.O.S követőtábora, nagyjából 7 százalékkal. Az utóbbiak „egy tőről fakadnak”, így összességében 27 százalékos támogatottsága is lehet a szélsőségesen nacionalista AUR-nak a végső döntéskor.

Tamás Sándor nyomatékosította azt is, hogy bár a román pártoknak a moldvai közösség támogatása biztosított, az erdélyi magyaroknak nincs ekkora szavazóbázisa, ezért minden magyar választópolgár voksa számítani fog. Mint mondta, az RMDSZ-nek nagyjából 6 százalék körül járhat a népszerűsége, a kisebbségi pártnak pedig – szerinte – az volna a legelőnyösebb felállás, ha az európai parlamenti, valamint a helyhatósági választásokat is egyszerre, június 9-én szerveznék meg.

Fotó: Tuchiluș Alex

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás
Hozzászólások
  • User
    Dátum: 2024. február 15., 18:25
    ÉRTÉKELÉS: 5

    Nem hiszem el, hogy semmi hir a korospataki utrol! Latszik, hogy Tamas ur nem erre jar nap mint nap , csak mikor buli van a Viragoshazban! Akkor meg mar mindegy ,hogy milyen uton jonnek le a meltosagek, mert mar nem tisztan latjak az utat!

  • User
    Dátum: 2024. február 16., 7:49
    ÉRTÉKELÉS: 10

    Hazudni is tudni kell,hazugnak szuletni kell! Meg mindig meg tudja szeditenni a szavazok koret! Szomoru,hogy hisz neki a nep tobbsege! 🙁

  • User
    Dátum: 2024. február 16., 9:31
    ÉRTÉKELÉS: 7

    Hat TERMESZETES hisz valasztasi ev van !! Majd ha letelnek a valasztasok megy minden a regiben! Utalom a politikusokat !

  • User
    Dátum: 2024. február 16., 17:31
    ÉRTÉKELÉS: 11

    Uraim nem halat kell adni, hanem az embereket meg kell tanitani halaszi. Jobb fizetesek kellenek az embereknek, hogy eljenek meg segely nelkul is.