Felhívás!

Nagyházi Hunorral beszélgettünk

Nagyházi Hunorral beszélgettünk Vigadó

Jelenleg az Apor Péter Szaklíceum végzős tanulója, könyvelés- kereskedelem szakon tanul. Azelőtt Gyulafehérváron járt iskolába, a Gróf Majláth Gusztáv Károly Teológiai Líceumba. Már gyerekkorától szereti a természet nyújtotta szépségeket lefotózni, első fényképét hetedikes korában készítette, és tizenöt évesen kapta meg első fényképezőgépét, onnantól azonban nem volt megállás: mindent lefotózott, ami tetszett. A torjai Nagyházi Hunorral beszélgettünk fotós élményeiről.

– Hogyan indult a nap, amikor sikerült elkészítened a legelső jó fotódat? Mi szerepelt rajta?

–  Úgy indult, hogy gondolkodtam, megéri-e felkelni napfelkelte előtt. Nagyon fáradt voltam. Aztán mégis elmentem fotózni, és hát megérte, mivel sikerült lencsevégre kapni, ahogyan néhány őz ugrál a napfelkeltében.

– Mi tette ennyire tökéletessé?

– Különlegességét a színek kombinációja adta, ahogyan a fekete őzalakok ugranak át a mezőn a felkelő nap fényében.

– Természetfotósként vagy máshogyan határoznád meg magad?

– Igazából nem csak természetfotókat készítek, mégis ebben érzem azt, hogy boldog vagyok, amikor fotózok, ez az, ami megfog teljes mértékben.

– Megváltozott valamilyen módon a kapcsolatod a természettel a fotózás hatására?

– Amióta fotózom, másképpen tekintek a természetre. Bármilyen helyzetben, bármilyen évszakban, bármilyen helyben meglátom a szépséget, amelyet meg lehet mutatni az embereknek.

– Volt olyan út, ami különösen emlékezetes volt számodra, ami után érezted, hogy a természet megörökítése már több hobbinál, a művészeteddé vált?

–  Kedvenc pillanatom, amikor meglátom a fotózandó témát, és tudom már legbelül, hogy ez egy nagyon jó felvétel lesz. Amit szintén szeretek, amikor olyan szemszögből tudok valamit fotózni, ami másnak nem jut eszébe, valami teljesen újat tudok mutatni az embereknek.

– Hogyan jön az ihlet egy-egy képedhez?

– A Szent Anna-tó az, ami fotós pályafutásom eleje óta megfog minden évben. Minden helyzetben más és más, de mindig gyönyörű. Ott döntöttem el, hogy az életem a természet és annak fotózása. Sok fotós van, akiknek követem munkásságát, és példaképként tekintek rájuk, ők nagyban inspirálnak. A legtöbb képem nem tervezett, amiben meglátom a szépet, azt lefotózom.

– Mik a jövőbeli terveid? Hol látod magad mondjuk öt év múlva?

–  A legnagyobb álmom, hogy utazzak és fotózzak, szeretnék a világ minden pontjára eljutni fotósként. A következő 5 évben szeretnék hírnévre szert tenni, hogy minél több emberhez eljussanak a képeim. A szenvedélyemé vált ez a szakma, ebből szeretnék élni.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.