Március 15 kicsit másképp
Mit jelent nekem a március 15-ike? Mit hallottam róla nagyszüleimtől, és mit fogok m...
Honlapunk immár közel húsz éve igyekszik folyamatosan helyi jellegű hírekkel, közérdeklődésre számot tartó írásokkal jelentkezni, mindeddig díjmentesen. Ennek hátterében főként a Székely Hírmondó nyomtatott verziójának előfizetői, olvasói, valamint a fizetett hirdetési felületeket igénylő ügyfeleink állnak, nekik köszönhető, hogy ezt a szolgáltatást ingyenesen tudjuk biztosítani.
Most viszont nehéz helyzetbe kerültünk, ugyanis a koronavírus-járvány kiváltatta gazdasági mélyzuhanás következtében hirdetési bevételeink több mint 50 százalékkal estek vissza, a nyomda is áremelésre kényszerül, szabadeladásban pedig egyre kevesebb példányt tudunk értékesíteni. Ezért arra kérjük honlapunk kedvelőit, fizessenek elő a Székely Hírmondó nyomtatott verziójára is, hogy a hirmondo.ro továbbra is első számú információforrásként működhessen, hogy munkánkat továbbra is szakszerűen és hitelesen tudjuk végezni.
A következő telefonszámok egyikén napközben bármikor hívhatnak, bemondva nevüket, lakcímüket (de elküldhetik e-mail-ben is), és előfizetés-gyűjtő munkatársunk felkeresi Önöket a lakásukon, de a szerkesztőségben személyesen is megrendelhetik Székelyföld legkedveltebb napilapját. Kérjük, segítsenek, hogy ezekben az emberpróbáló időkben is szolgálhassuk Önöket!
A szerkesztőség
Előfizetés-ügyben hívható telefonszámok:
E-mail: office@szekelyhirmondo.ro
Emellett adományokat is szívesen fogadunk a következő bankszámlaszámon:
Profiton Srl: RO56 BTRL 0150 1202 A385 98XX - Banca Transilvania, Suc. Sfantu Gheorghe
– Hogy vagytok? Mit csináltatok az elmúlt időszakban, amikor a kialakult helyzet megnehezített mindent?
Vajk: Jól vagyunk, köszönjük szépen, járunk iskolába, amikor épp nem a piros forgatókönyv szerint működünk, emellett mindenki eljár a délutáni tevékenységeire, és persze néha összeülünk zenélni.
Bátor: Jól vagyunk. A vírus miatt kicsit nehezebben tudunk találkozni, de megoldottuk, hogy tudjunk együtt gyakorolni a fiúkkal.
– Hány évesen találkoztatok a zene és a hangszerek világával?
Bátor: Elsős korom óta játszok hangszeren, és 13–14 évesen kezdtem el népzenét játszani.
Vajk: Én nyolcévesen, elsősként találkoztam legelőször a zene világával, és akkor is kezdtem az iskolában tanulni a klasszikus hegedűt.
– Általában népzenét játszotok. Hogyan alakult ez ki bennetek? Miért pont népzene?
Vajk: A szüleink nagy néptánc- és népikultúra-szeretők, és minket is bevezettek ebbe az életstílusba, így ma már mi is nagyon szeretjük.
Bátor: Azért játszunk népzenét, mert szeretjük, nagyon bulis, élvezhető, mégis az egyik legértékesebb műfaj.
– Mit szeretek a népzenében?
Bátor: Szeretem, hogy nem csak hallgatják a zenénket, hanem táncolnak és énekelnek is rá.
Vajk: A népzene számomra olyan, mint egy játék, elfeledtet minden nehézséget és minden problémát.
– Nagy élmény volt számotokra, amikor először zenéltetek táncházban?
Vajk: Nagyon nagy dolog volt, amikor először táncházban zenéltünk. Akkor én még tizenegy éves voltam és iszonyatosan nagy élmény volt, akkor még csak kicsiknek zenélni.
Bátor: Óriási élmény volt. Nagyon élveztem.
– Mi a jó abban, amikor ti zenéltek, és nektek táncolnak mezőségit, Küküllő mentit, szentiványit?
Bátor: Barátságokat, szórakozást, és megtanít értékelni.
Vajk: Amikor mi zenélünk nekik, akkor mi vezetünk, úgy táncolnak, ahogy mi húzzuk a talpalávalót.
– Mit ad nektek a zene?
Vajk: A zene boldogságot ad, általa együtt lehetünk és bulizhatunk.
– Ha felnőttek lesztek, szeretnétek ezt folytatni és nagyobb táncegyüttesek mellett dolgozni?
Bátor: Az még messze van, de talán igen.
Vajk: Még nem nagyon beszéltünk ilyenekről, de ha lesz rá lehetőség, akkor mindenképp igen.