Csak a szokásos: égnek a legelők és a kaszálók

A jókora bírság és a mezőgazdasági támogatások megvonása sem rettenti el a Kovászna megyei gazdákat attól, hogy a tavasz kezdetével felégessék földjeiken a növényzetet. Kozma Béla megyei agrárigazgató ismételten felhívja a figyelmet: egyre veszélyesebb játékot űznek azok, akik felelőtlenül égni hagyják a kaszálókat.

Márciushoz közeledve ismét elkezdték a kaszálókon a növényzet és bozót felégetését, amely jócskán ad munkát a tűzoltóknak és é környezetőrségnek. A Kovászna megyei katasztrófavédelem tájékoztatása szerint kedden este Uzonból riasztották a hatóságokat egy lángoló egy hektáros területhez, amelyen sikerült megfékezni a tüzet, a tettest azonban nem azonosították. A régóta gyakorolt, de rendkívül veszélyes szokással kapcsolatban Kozma Bélát, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetőjét kérdeztük. Ő megfontoltságra inti a gazdákat, elsősorban a környezeti kockázat, másodsorban a tetemes büntetés miatt.

Az elöljáró jól tudja, hogy a munkavégzés megkönnyítése céljából folyamodnak a tűzgyújtáshoz a gazdák, a le nem kaszált növényzet eltakarítása ugyanis időigényes feladat lehet, ha hagyományos módszereket használnak. „Főként a sáncok és patakpartok melletti részeken gyújtanak tüzet, ahol nehezen megoldható a kaszálás. A törvény viszont minden területen ugyanúgy tiltja ezt a módszert” – fogalmazott Kozma Béla.

Hangsúlyozta, mostanra már nem olyan könnyű megúsznia a felelősségre vonást annak a gazdának, aki szabadon, felügyelet nélkül égni hagyja a területet, mondván, hogy más okozta a tüzet. Emlékeztetett, hogy a mezőgazdasági támogatásban részesülőknek a szerződés szerint kötelezően jelentenie kell a parcellán történő bármilyen incidensről a hatóságoknál, illetve a megyei ügynökségnél, ahová benyújtotta a támogatási kérelmét, ahhoz, hogy mentesüljön a büntetés alól.

Abban az esetben ugyanis, ha beigazolódik, hogy az addig támogatásban részesülő gazda gyújtotta fel a szántóföldjén, legelőjén vagy kaszálóján a növényzetet, nem részesülhet többé a juttatásból a GAEC (Good Agricultural and Environmental Conditions – Jó Mezőgazdasági és Környezeti Körülmények) szabványa szerint.

„Kár lenne egy ilyen meggondolatlanságért elveszíteni a támogatásokat, mert nemcsak arra az időszakra és parcellára veszíti el a gazda az összeget, hanem a tulajdonában lévő összesre” – fűzte hozzá az igazgató. Kiemelte, hogy Kovászna megyében is komolyan veszi az ellenőrzést mind az APIA (Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség), mind pedig a megyei környezetőrség és katasztrófavédelmi felügyelőség.

DCIM100MEDIADJI_0585.JPG

A Kovászna Megyei Környezetőrség felhívja a figyelmet, hogy a bozót, tőzeg, erdei alom, nád, cserjék vagy lágyszárú növényzet felégetését törvény tiltja, annak megszegése esetén a magánszemélyek 7.500 és 15.000, jogi személyek 50.000 és 100.000 lej közti bírságra számíthatnak. Mi több, a természetvédelmi, illetve ökológiai helyreállítás alatt álló földterületeken való gyújtogatás bűncselekménynek minősül, ebben az esetben három hónaptól egy évig terjedő börtönbüntetés sújtja az elkövetőt.

Az uzoni tűz apropóján a megyei katasztrófavédelem ezenfelül emlékeztet, hogy törvények szerint a növényzet égetése csak a tűzveszélyes környezetben történő munkavégzésre vonatkozó engedéllyel végezhető, amelyet az önkormányzat bocsát ki. Az előírás szerint csak nappal, szélcsendben gyújtható meg a halmokba összegyűjtött növényi maradvány, méghozzá olyan területen, ahol nem terjedhet át erdőre, más ültetvényekre vagy lakóházakra a láng és nem veszélyeztet áram- és gázvezetéket, kommunikációs hálózatokat. Kötelező az állandó felügyelet, az oltáshoz szükséges eszközök biztosítása és a teljes eloltás távozás előtt, a tüzet pedig tilos földdel fedni.

Fotó: Tuchiluș Alex