Hirdetés
Hirdetés
Felhívás!

Marosvásárhelyen felavatták Erdély legnagyobb magyar iskolájának felújított épületegyüttesét

Marosvásárhelyen felavatták Erdély legnagyobb magyar iskolájának felújított épületegyüttesét Románia

Marosvásárhelyen hétfőn felavatták Erdély legnagyobb magyar iskolájának a magyar állami támogatással felújított épületegyüttesét. A református egyház tulajdonában levő ingatlanban a Bolyai Farkas Gimnázium és a Marosvásárhelyi Református Kollégium működik, melyek együttes diáklétszáma megközelíti a kétezret.

Kelemen Hunor a román kormány miniszterelnök-helyettese az avató ünnepségen úgy vélte, a két intézmény olyan, mint az egymással versengő testvérpár, akik ösztönzik egymást a jobb teljesítményre. Hozzátette: a két intézmény diákjai ezután Erdély talán legmodernebb iskolájában tanulhatnak. Azt is megjegyezte: amikor az erdélyi magyarság intézményeket újít fel, azt jelzi, hogy bízik a jövőjében. Kelemen Hunor köszönetet mondott a magyar kormánynak, amely biztosította a forrásokat ahhoz, hogy megnyilvánuljon az erő, amely a közösségben van. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusa arra biztatta a diákokat, hogy kételkedjenek, és őrizzék meg  a szabadságukat, de a hagyományokat se tartsák ósdinak.

Kató Béla erdélyi református püspök ünnepi beszédében azt hangoztatta: ha Istent ismerő, Istenben bízó diákok hagyják el Marosvásárhely híres iskolájának padjait, van esély arra, hogy az előttük járókhoz hasonlóan ők is a világhírnév felé röpüljenek.

A püspök megemlítette: az épület homlokzatát díszítő trombitáló angyal akkor vált a Marosvásárhelyi Református Kollégium jelképévé, amikor 1718-ban a város befogadta a sárospataki kollégiumot. A címert a kommunista államosítás után eltüntették az épület homlokzatáról, az egyház azonban visszaállíttatta. Amint a püspök fogalmazott: nemcsak a történelmi hűség miatt, hanem a jelkép üzenetéért is.

“Tanár és diák úgy éljen, úgy dolgozzon, úgy tanítson, és úgy tanuljon, hogy félje, és dicsőítse, imádja Istent. Az épületet felújítottuk, az angyal trombitája fényesebben ragyog, mint valaha. Nézzetek rá örömben és szomorúságban, merítsetek belőle erőt és alázatot, mutassatok fel rá órán és órán kívül egyaránt” – fogalmazott a püspök.

Az ünnepségen Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára olvasta fel Orbán Viktor kormányfő üzenetét. Az iskola véndiákjaként szóló Zsigmond Barna Pál fideszes országgyűlési képviselő felidézte: a mai ünnepléshez kellett azoknak a tanároknak a felelősségtudata, akik a kommunista diktatúra legsötétebb éveiben is őrizték az iskola magyar jellegét. Úgy vélte: bolyais diáknak vagy református kollégistának lenni ma is felelősség.

Véndiákként szólt az ünneplőkhöz Soós Zoltán, Marosvásárhely 2020-ban megválasztott polgármestere is, aki azonban megemlítette, hogy városvezetőként és szülőként is érdekelt az iskola ügyeiben. Úgy vélte: új időszámítás kezdődik Marosvásárhelyen, hiszen az oktatás körülményei világszínvonalúvá válnak az iskolában. Megemlítette: a korábbi városvezetés még az épületegyüttes felújítására kért építési engedély kiállításával is zsarolni próbálta az egyházat és a magyar közösséget. Hozzátette: az iskola elemi osztályai számára új épület épül és tervezik egy kollégium építését is.

Hajdu Zoltán, a Bolyai Farkas Gimnázium igazgatója beszédében felidézte: 466 éve működik református iskola Marosvásárhelyen, a Református Kollégium most felújított főépülete 1908 és 1911 között épült, 1948-ban államosították, de 2007-ben az egyház visszaperelte. Az igazgató hivatali elődje, Kozma Béla érdemének tartotta, hogy az intézmény a kommunista diktatúra idején a legnevesebb tanára, Bolyai Farkas nevét felvéve óvta a lehetőségekhez mérten magyar jellegét és egyházi szellemiségét.

“Ma az épület megújult, visszanyerte eredeti arculatát, pompáját, a világítótorony világít. Talán még soha nem volt ilyen erős a fénye. Mert ez a fény a tudás fénye. Maros megye két legerősebb iskolájának a fénye amit 150 tanár közvetít közel 2000 diákhoz a legnagyobb eredménnyel” – jelentette ki az igazgató.

A marosvásárhelyi ünnepség a vártemplomban kezdődött, ahol a reformáció ünnepén tartott hálaadó istentiszteleten Kolumbán Vilmos püspökhelyettes prédikált.

A két iskolának otthont adó épületegyüttest a református egyházkerület a magyar állam támogatásából és saját forrásaiból újíttatta fel az elmúlt négy és fél évben. A beruházás mintegy nyolcmillió euróba került.

forrás: MTI

fotó: Haáz Vince

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások
  • User
    Dátum: 2022. november 1., 2:48
    ÉRTÉKELÉS: 7

    Annyira, de annyira sajnálom, ami le kell írnom. Mégis muszáj.
    Az erdélyi magyarságnak a román államtól kell kikövetelnie iskolái, egyéb közösségi épületei felújítását. s úgy általában minden beruházást, vállalkozásfejlesztést, stadionépítést, sajtófinanszírozást, egyháztámogatást s persze főleg a pártfinanszírozást – mert ott él és ott fizeti az adóját. A magyar kormány az anyaországi lakosság döntő többségének akarata ellenére önti a pénzt a határon túli ilyen-olyan beruházásokba, támogatásokra teljesen követhetetlen módon és nagyságrendben. Ezen pénzeknek jelentős hányada ilyen-olyan zsebekben landol, s tűnik el, éppúgy, mint itthon.
    Én egy olyan gimnáziumból mentem nyugdíjba tavaly, amelyiknek felső szintje le volt zárva az évtizedek óta húzódó tetőfelújítás elmaradás miatt, ezért a lapostető alatt lévő tantermek mennyezetéről négyzetméter-számra hullott a vakolat egy-egy kiadós esőt követően, a falak penészesek, a parketta hullámos, s vödrökkel, lavórokkal próbáltuk felfogni a vizet, hogy legalább az alatta lévő tantermek ne ázzanak be. Olyan gimnáziumból, ahol az ’50-es években beépített szétrohadó ablakok kereteinek alján ki tudtuk dugni az ujjunkat, ahol a ’60-as években leaszfaltozott sportpálya hullámai csak azért nem voltak alkalmasak a gördeszkázásra, mert a repedések túl nagyok voltak. Olyan gimnáziumból, ahol a WC-papírtól a hypón át a fénymásoló papírig sok mindent a pedagógusok összedobott pénzéből vásároltunk, vagy – szégyenszemre – a szülőktől kuncsorogtunk. Önök szerint normális dolog az, hogy a magyar adófizetők gyermekei ilyen iskolákba járjanak, miközben nem magyar adófizetők iskoláit pl. 8 millió euró = 3,2 milliárd Ft-ért újítja fel a magyar állam?
    Mert szerintem nem.
    Természetesen semmi bajom az erdélyi magyar nyelvű oktatással, sőt!
    Csak elképesztőnek, sőt abszurdnak tartom, hogy ameddig itthon a fentebb felvázolt helyzet egyáltalán nem mondható ritkának – igaz, általánosnak sem -, addig más országok oktatási intézményeire, templomaira, sportlétesítményeire, vállalkozásaiba stb. ömlik a magyar közpénz.

    • User
      Dátum: 2022. november 2., 10:08
      ÉRTÉKELÉS: 2

      Rendben,ez mind szép amit leírt,de akkor kérem préseljen ki valamicskét a román államtól.e nemes.célok érdekében.Az EU -nál be van már adagolva ,hogy Románia példaország e téren.Akkor kihez lehetne fordulni?Szálljunk le a földre!

  • User
    Dátum: 2022. november 2., 15:29
    ÉRTÉKELÉS: 9

    Ha jol tudom a Miko iskola epulete az emberek osszefogasa reven epult, de ma mar nem letezik olyan osszefogas. Itt mindenki csak a sajat erdekei elereset hajtja, a politikusok, az uzletemberek, a magan szemelyek es en magam is. Ezert megerdemeljuk a sorsunkot. Egy jo iskola kimozdithatja az egesz kornyeket a sarbol, illetve hianya melyebre taszithat.