Kiknél és milyen esetben végeznek koronavírus-tesztet Romániában?

Közzétette az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) keretében működő Fertőző Betegségeket Ellenőrző és Felügyelő Országos Központ azt a prioritási listát, amelynek alapján a koronavírus-fertőzöttség tesztelése zajlik.

A prioritási lista első helyén állnak azok a személyek, akik külföldi úton voltak, és olyan tünetegyüttes jelentkezik náluk, amely a koronavírussal való fertőzöttségre utal. A második helyen az igazoltan fertőzött emberek közeli kontaktszemélyei állnak, amennyiben tüneteik vannak; utána a fertőzöttekkel kölcsönhatásba került egészségügyi dolgozók állnak, akkor is, ha nem produkálnak tüneteket; őket követik azok, akiknek negatív az influenzatesztjük, és súlyos légúti megbetegedésben szenvednek; valamint a hatósági gondozásban levő személyek, amennyiben tünetekre panaszkodnak.

Az ajánlások az Európai Bizottság által készített dokumentumon alapulnak, figyelembe véve az Európai Betegségkezelési Központ (ECDC) által nyújtott tudományos tanácsokat.

Románia jelenleg a járványt megelőző szakaszban van, az esetek zömét külföldről hozták be vagy szűk körű csoportokban terjedt, egyelőre nincsenek bizonyítékok a nagy közösségen belüli, tartós terjedésről. Ilyen körülmények között a stratégiának a COVID-19 esetek gyors beazonosítására és a betegség terjedésének megakadályozására kell összpontosítania – olvasható a dokumentumban.

A koronavírus-tesztet a köz- és a magán egészségügyi rendszerben is csak orvosi javaslatra végzik el.

Aktualizálták a fertőzésgyanús személy és a szoros kontakt definícióját

Aktualizálta az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) keretében működő Fertőző Betegségeket Ellenőrző és Felügyelő Országos Központ a koronavírus-gyanús eset, az igazolt COVID-19 beteg, illetve a szoros kontakt definícióját.

Az INSP szerint fertőzésgyanúsnak tekintendő:

* az az akut légúti megbetegedésben szenvedő páciens, akinél hirtelen fellép legalább egy a következő tünetek közül: köhögés, láz, légszomj (légzési frekvencia növekedése), és az elmúlt 14 napban olyan országban járt, ahol széles körben terjed a koronavírus;

* az az akut légúti megbetegedésben szenvedő páciens, aki a tünetek megjelenése előtti 14 napban szoros kapcsolatban állt egy igazoltan fertőzött személlyel;

* az a súlyos akut légúti megbetegedésben (SARI) szenvedő, lázzal, köhögéssel vagy légszomjjal küzdő páciens, akinek az állapota egyik napról a másikra kórházi kezelést igényel, és nincs más ok, ami a tüneteket teljes körűen megmagyarázná.

Szoros kontaktnak minősül:
* a koronavírusos beteggel egy háztartásban élő személy;
* az a személy, aki közvetlen fizikai kapcsolatban állt egy koronavírusos személlyel (például kezet fogott vele, és nem mosott kezet közvetlenül ezután);
* az a személy, aki közvetlenül érintkezett egy fertőzött szekrécióival (például köhögés révén vagy kesztyű nélkül megérintette a zsebkendőjét);
* az a személy, aki 15 percnél hosszabb ideig két méternél kisebb távolságra tartózkodott egy fertőzöttől;
* az a személy, aki 15 percnél hosszabb ideig két méternél kisebb távolságra tartózkodott ugyanabban a helyiségben – például tanteremben, ülésteremben, kórházi váróteremben – egy fertőzött betegtől;
* az egészségügyi személyzet tagja vagy más személy, aki közvetlen ellátást nyújt egy fertőzött betegnek, vagy a laboratóriumi személyzet olyan tagja, aki a fertőzött betegtől vett mintákat védőfelszerelés megfelelő viselése nélkül kezeli;
* az a személy, aki a koronavírussal fertőzött beteggel egy repülőgépen utazott, és az előtte, mellette vagy mögötte lévő két sor valamelyikében ült; a repülőgép kiszolgáló személyzete, akik ott szolgáltak fel. Ha a tünetek súlyossága nagyobb kitettséget feltételez, akár a repülőgép összes utasa és személyzete is szoros kontaktnak tekintendő;

Igazoltan fertőzöttnek minősül az a személy, akinél a laboratóriumi vizsgálatok kimutatják a SARS-CoV-2 vírussal való fertőzést, a klinikai tünetektől függetlenül – hangsúlyozzák a szakemberek.

(Agerpres)