Békás, nagy fogás

A Monitorul Neamț c. újság elemzőt közöl arról a bírósági határozatról, amelynek értelmében a Békás-szoros sziklavilága visszakerül Hargita megyéhez, ezen belül Gyergyószentmiklós város közigazgatási területének szerves része.

A cikkíró és a megszólaltatott moldvai tisztségviselők meglepőnek és igazságtalannak minősítik az elsőfokú (nem jogerős) ítéletet, amely szerintük elvette Neamț megye egyik legjelentősebb turisztikai látványosságát. Abban reménykednek, hogy a fellebbezés során visszakapják. A Neamț megyei kataszteri hivatal vezetője azzal érvel, hogy a Békás-szoros elnevezése is a keleti kijárat közelében fekvő község (Bicaz Chei, Almásmező) és a távolabbi város (Bicaz, Békás) vagy a Békás-tó elnevezésekhez kötődik. „A Békás-szoros teljességgel Neamț megyéhez tartozik. A neve Békás-szoros, nem Gyergyószentmiklós-szoros és nem Hargita-szoros”, mondta Simion Stăncel, aki szerint nem lehet mérvadó és perdöntő az a határvonal, amely valamikor létezett a Maros Magyar Autonóm Tartomány és Bákó Tartomány között.

Gheorghe Oniga, a Békás-szoros szomszédságában fekvő Almásmező (Bicaz Chei) polgármestere kihangsúlyozta, a Hargita és Neamț megye közötti természetes határvonal a Kupás-patak, illetve az az övezet, ahol a Békás-patakba ömlik, a két pataktól keletre van Neamț megye, benne a Békás-szoros. A községvezető felhívja a figyelmet arra, hogy amennyiben az elsőfokú bírósági ítélet végérvényes marad, az nagy bonyodalmakat okozhat, mert a határvitákban szereplő terület 90 százaléka papíron Neamț megyei, illetve almásmezői tulajdon.

(bl)