A szenátus ismét megszavazta a Trianon-törvényt

A szenátus változatlan formában ismét megszavazta szerdán az államfő által megfontolásra visszaküldött Trianon-törvényt, amely ünnepnappá nyilvánítja június 4-ét, a – Magyarországot területe kétharmadától megfosztó – békeszerződés évfordulóját.

Klaus Iohannis felülvizsgálati kérelmében azt kifogásolta, hogy a több szakértő és civil szervezet által bírált törvénytervezet autentikus és tartalmas közvita nélkül született, ezért a jogalkotási folyamat újrakezdésére, történészek, kutatók, a civil szféra bevonására kérte fel a parlamentet. Az elnök szerint Romániának EU-tagállamként nyitottnak kell lennie a párbeszédre, éretten kell kezelnie a megosztó témákat, és ebben nagyfokú felelősségük van az állami intézményeknek.

A szenátus szerdán a szociáldemokrata többség 76 szavazatával – 52 ellenében – az elnök érveit elutasítva eredeti formájában küldte tovább a tervezetet a végső döntés meghozatalában illetékes képviselőháznak.

Ezúttal nemcsak a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ellenezte a Trianon-törvény ismételt elfogadását, hanem az államfő volt pártja, a kisebbségben kormányzó jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) is.

A képviselőház májusban valamennyi román párt és a – nem magyar – kisebbségi frakció támogatásával, illetve az USR tartózkodása közepette, nagy többséggel fogadta el a szociáldemokrata többség törvénykezdeményezését, amely a “trianoni szerződés napjává” nyilvánítja június 4-ét Romániában.

A jogszabály értelmében a kormánynak és a helyi hatóságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy június 4-én kitűzzék a köztereken Románia nemzeti lobogóját. A törvény felhatalmazza a hatóságokat, hogy logisztikai vagy költségvetési támogatást nyújtsanak a trianoni szerződés jelentőségét tudatosító rendezvények megszervezéséhez, amelyekről a román közszolgálati médiának is be kell számolnia.

A román törvényhozók arra számítottak, hogy az államfő kihirdeti a törvényt a trianoni szerződés századik évfordulója előtt. Iohannis azonban ezt nem tette meg, hanem először az alkotmánybírósághoz fordult arra hivatkozva, hogy a törvény sérti a diszkrimináció tilalmát és a polgárok jogegyenlőségét garantáló előírást, és inkább politikai nyilatkozat, mintsem egy jogokat és kötelezettségeket meghatározó jogszabály.

Az alkotmánybíróság júliusban elutasította az óvást, de Iohannis ezt követően sem hirdette ki a törvényt, hanem szeptemberben visszaküldte megfontolásra a parlamentnek.

A tervezetet kidolgozó Titus Corlățean szociáldemokrata szenátor szerint a törvény kihirdetésének megtagadása nemzetellenes gesztus volt Iohannis részéről, amelynek “meg fogja fizetni a politikai árát”. A volt külügyminiszter Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter május 26-i bukaresti látogatásával hozta összefüggésbe azt, hogy Iohannis nem hirdette ki a centenárium előtt a Trianon-napot Romániában ünneppé nyilvánító törvényt.

A képviselőházban, amely a megfontolásra visszaküldött Trianon-törvényről a végső döntést hivatott meghozni, a PSD-nek nincs többsége, de volt kormányzati partnerei rendszeresen támogatják kezdeményezéseit.

(MTI)

Fejér László Ödön, az RMDSZ Kovászna megyei szenátora a tervezet vitáján elmondta: „láthatjuk, hogy nem lehet erről a témáról racionális vitát nyitni, ennek a tervezetnek az egyetlen célja a magyar közösség támadása. A ma vitatott törvénytervezet nem változtat azon a tényen, hogy miközben Trianon napja a romániai magyarság számára szomorú emlék, a román nemzet számára érthetően öröm.

Az RMDSZ szenátusi frakciója a tervezet ellen szavazott. A frakció nevében felszólaló frakcióvezető-helyettes hangsúlyozta: „a többség mindig felelős a kisebbségekért, ahogyan a parlamentnek is felelőssége olyan törvényeket alkotni, amelyek a társadalom jólétét szolgálják” – mondta. Fejér László Ödön hozzátette: „hagyjuk tehát a történelmet a történészekre, hasznosabb lenne olyan tervezetekről tárgyalni, amelyekkel az emberek életét jobbá tehetjük, és amelyekkel a két közösség, a kisebbség és a többség közötti párbeszédet előmozdíthatjuk.”

A helyhatósági választások eredménye az RMDSZ szenátora szerint azt mutatja, hogy az emberek a közösség érdekében kifejtett munkát, a megvalósításokat tartják fontosnak. Fejér László Ödön arra intette a szenátus plénumát, hogy az etnikai feszültségeket keltő kezdeményezések helyett megoldásokat kell keresni az egészségügyi, gazdasági, oktatásügyi problémákra.  Mint ismeretes, a parlament többsége elfogadta korábban a szociáldemokrata kezdeményezést, az államelnök azonban újbóli megfontolásra visszaküldte a tervezetet a törvényhozó testületnek. A tervezet a képviselőház asztalára került át a szenátus mai döntésével.