Felhívás!

Bonyolódj bele a történetekbe

Bonyolódj bele a történetekbe Vigadó

Biztosan sokan tapasztalták már, hogy szívesen ragadtak volna kézbe egy igazán jó olvasmányt, viszont vagy a „Most tényleg nincs időm.”, vagy az „Egyszerűen nincs erőm és türelmem egy hosszú regényhez.” mondatok zavartak be a képbe. Éppen ezért szeretnék most egy olyan műfajt ajánlani, ami a négy fal között rekedő irodalomkedvelők mentsváraként is szolgálhat. Hiszen mi más csillapíthatná az olvasás iránti szomjat és nyújthatna egyfajta kötetlenebb időtöltést, mint egy jó novelláskötet.

Az elmúlás ugyanúgy része az életnek, mint a születés, mégis titokzatos misztikum övezi, sokáig tabuként tekintünk a témára, vagy csak egyszerűen nem akarunk foglalkozni vele. Pedig vannak írók, akik olyan természetességgel írnak róla, hogy még akkor is bele tudunk veszni az irodalmi mélységű szövegbe, ha szétfacsarja a szívünket és a lelkünket a tragikusan szép próza. Nos, számomra Szabó Magda Alvók futása című novelláskötete kétségtelenül ilyen olvasmányélménynek bizonyult, és aminek sorai valamilyen megmagyarázhatatlan módon ivódtak nem csak emlékezetembe, de már-már néha úgy érzem, hogy az egész testembe.

Novelláinak közös jellemzője, hogy mindegyik más sorsot mesél el, és (majdnem) mindegyikben szerepel egy idős, az útja végén járó karakter, és egy gyermek is, aki előtt még ott az egész élet. Ez a kettősség teszi igazán kerekké és emberivé a történeteket. Bevallom, újra és újra rá kellett csodálkoznom, milyen kiválóan értett az emberi lélekhez az írónő, és milyen érzékletesen át tudta adni az olvasóinak azokat a hétköznapi fájdalmakat, amelyek az élet részei. A novellák hangulata komor, hiszen az elmúlás köré épülnek, mégis tele vannak élettel, sorsokat mesélnek el, az emberi lélek sötétebb oldalát mutatják be, egyáltalán nem patetikusan. Végtelenül egyszerű történetek ezek, szépirodalmi szinten elmesélve. Egyetlen felesleges szó, mondat sincs bennük, miközben mindegyikben több száz oldalas regényre való dráma sűrűsödik össze.

Végül, hogy ne hagyjak senkit a választás lehetősége nélkül, néhány hasonlóképp felemelő novelláskötetet válogattam össze. Ezek szintén nagy hatással voltak rám, és elengedhetetlen részét képezték világszemléletem formálódásának is. Érdemes ezekre is vetne egy pillantást: Babarczy Eszter – A mérgezett nő, Barnás Ferenc – A kilencedik, Szvoren Edina – Nincs, és ne is legyen, Csender Levente – Örök utca, Papp Sándor – A Jóisten megvakul. És az örök klasszikus Örkény-novellák sem maradhatnak ki a listáról!

(Nánia Hanna, Nagy Mózes Elméleti Líceum, X. A)

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.