Májusi program
Május 13-án 19 órától a nagyteremben: Mocorgók néptáncegyüttes – Jerika kő legendája...
Honlapunk immár közel húsz éve igyekszik folyamatosan helyi jellegű hírekkel, közérdeklődésre számot tartó írásokkal jelentkezni, mindeddig díjmentesen. Ennek hátterében főként a Székely Hírmondó nyomtatott verziójának előfizetői, olvasói, valamint a fizetett hirdetési felületeket igénylő ügyfeleink állnak, nekik köszönhető, hogy ezt a szolgáltatást ingyenesen tudjuk biztosítani.
Most viszont nehéz helyzetbe kerültünk, ugyanis a koronavírus-járvány kiváltatta gazdasági mélyzuhanás következtében hirdetési bevételeink több mint 50 százalékkal estek vissza, a nyomda is áremelésre kényszerül, szabadeladásban pedig egyre kevesebb példányt tudunk értékesíteni. Ezért arra kérjük honlapunk kedvelőit, fizessenek elő a Székely Hírmondó nyomtatott verziójára is, hogy a hirmondo.ro továbbra is első számú információforrásként működhessen, hogy munkánkat továbbra is szakszerűen és hitelesen tudjuk végezni.
A következő telefonszámok egyikén napközben bármikor hívhatnak, bemondva nevüket, lakcímüket (de elküldhetik e-mail-ben is), és előfizetés-gyűjtő munkatársunk felkeresi Önöket a lakásukon, de a szerkesztőségben személyesen is megrendelhetik Székelyföld legkedveltebb napilapját. Kérjük, segítsenek, hogy ezekben az emberpróbáló időkben is szolgálhassuk Önöket!
A szerkesztőség
Előfizetés-ügyben hívható telefonszámok:
E-mail: office@szekelyhirmondo.ro
Emellett adományokat is szívesen fogadunk a következő bankszámlaszámon:
Profiton Srl: RO56 BTRL 0150 1202 A385 98XX - Banca Transilvania, Suc. Sfantu Gheorghe
– Kézdivásárhelyiként a Bod Péter Tanítóképzőben végeztél pedagógiát, majd kommunikáció szakra jártál Kolozsváron, de most mégis a kultúra területén dolgozol, a Figura Stúdió Színháznál. Miként alakult így az utad?
– Líceumválasztás előtt állva annyiban voltam biztos, hogy a Bod Péterben fogok tanulni, ahol abban az évben matematika-informatika és pedagógia osztály indult. A reáltantárgyak sosem voltak a kedvenceim, így esett a választás a képzőre. A gimnáziumi éveim alatt önkéntesként részt vettem néhány rendezvény szervezési folyamatában, ez nagyban befolyásolta a döntést a továbbtanulást illetően. Az egyetem elvégzése után Gyergyószentmiklósra költöztem a párommal, és egy évvel később hallottam a Figura állásajánlatáról, amire rögtön le is csaptam.
– Bánod, hogy nem lettél pedagógus?
– Nem igazán, nagyon szeretem a munkám, viszont néha elkap az érzés, hogy szívesen dolgoznék gyerekekkel valamilyen formában. Személyiségfejlődés szempontjából sokat köszönhetek a pedagógiaosztálynak, tehát azt egy percig sem bánom, hogy óvó- és tanítóképző szakon végeztem.
– Mik a feladataid a színháznál? Mivel telik egy heted?
– Igazából ez nagyon változó, attól függ, éppen milyen időszak van, és mire készülünk. Alapjáraton a Figura mindennemű kommunikációjával foglalkozom: sajtókapcsolatokkal, közösségi médiafelületekkel, weboldallal, illetve különböző színházi események szervezésével. Lévén, hogy kis társulat vagyunk, segítjük egymás munkáját, így akadnak más típusú feladatok is, a nézők fogadásától, a kellékek, jelmezek előkészítésén át a turnészervezésig. Voltam már ügyelő-helyettes, éppen egy főpróba héten; játszom a Boldogtalanok című előadásban néhány jelenet erejéig, valamint a nemrég bemutatott gasztroszínházi előadásunkon felszolgálok. Szóval igen izgalmas és sokszínű a munkám.
– Mi tartott ott? Tudtál valamit a színházról már azelőtt, hogy odakerültél volna?
– Mindig is színházba járó ember voltam, a szüleim nagyon sok előadásra vittek magukkal. Viszont mielőtt a Figurához kerültem volna, nem láttam bele a színházi életbe, nem tudtam, hogyan zajlik egy próbafolyamat, mi történik a színfalak mögött, pontosan kinek mi a dolga egy effajta kulturális intézményben.
– Milyen közeg, hangulat fogadott a színházban, amikor legelőször odamentél?
– Egy nagyon pörgős periódust kaptam el, amikor idekerültem. Éppen a XIII. Nemzetiségi Színházi Kollokviumra készült a társulat, így egy tíznapos fesztivál szervezésébe csöppentem bele, másik két új munkatársammal együtt. Őszintén megvallva nagyon izgultam az új munkahely és a tapasztalatlanságom miatt, azonban ez hamar elmúlt; mindenki nagyon barátságosan fogadott, és az „első iroda”, az irodalmi titkárság lakói rengeteget segítettek és segítenek a mai napig.
– Gondolkodtál azon, hogy hazajöjj, és itthon folytasd ezt?
– Persze, felmerült opcióként, de egyelőre nem szeretnék változtatni; egészen sok kihívással állok itt szemben, és ez motivál. Ettől függetlenül nagyon örülök, ha a kézdivásárhelyi társulat idelátogat, és szívesen járok haza. Éppen október közepén vendégszerepeltünk a Vigadóban a S.Ö.R.-rel (Shakespeare Összes Rövidítve); gyorsan fel is írtam magam a turnélistára, és ügyelő-helyettesként látogattam haza.
– Mi az oka, hogy ennyire kötődsz Gyergyószentmiklóshoz?
– Úgy érzem, nagyon jókor költöztem ide, éppen erre a változásra volt szükségem Kolozsvár után. A színházban és Gyergyóban is megtaláltam a helyem.