Román szélsőségesek támadtak az úzvölgyi katonatemetőt békésen védő magyarokra

Csaknem ezer székelyföldi civil és közszereplő vont élőláncot az úzvölgyi katonatemető elé csütörtök délután, hogy megakadályozza az egyházi szertartásnak és koszorúzásnak a megtartását, amelyet Dormánfalva polgármesteri hivatala hirdetett meg a hősök napja alkalmából. A helyszínre csődített több ezer román megemlékező erőszakkal benyomult a sírkertbe, és ott ortodox szertartás keretében felszentelték a törvénysértően létesített román emlékművet és parcellát.

A székelyföldiek székely zászlókkal és transzparensekkel sorakoztak fel tömött sorokban a lakatlan hegyi település első világháborús katonatemetője előtt a csepergő esőben. Transzparenseiken azokat a román hatóságok által kiállított iratokat mutatták be, amelyek szerint Dormánfalva polgármestere törvénytelenül járt el, amikor a település közvagyonába vette a temetőt és építési engedélyt adott magának a temetőbeli román parcella kialakítására.

A tüntetők transzparensen mutatták be azt a temetőrajzot, amelyet a román Hősök Emléke Társaság készített 1927-ben a temető korabeli rendezése után, és amelyen a román társaság öt magyar, egy német és egy osztrák parcellát jelölt be.

Amint Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke az MTI kérdésére tréfásan megjegyezte: a második világháború óta nem tartózkodott ennyi katona Úzvölgyén. A politikus elmondta, a Hargita megyei tanácsnál jelentették be, hogy a Kovászna megyei tanács magyar képviselői kihelyezett rendkívüli ülést tartanak a temető előtt elhaladó úton helyi idő szerint 16 és 18 óra között. Erre hívták Székelyföld településeit is. Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke elmondta: senki nem vonja kétségbe, hogy a temető előtt elhaladó út Hargita megye tulajdonában van.

A székelyföldi elöljárók attól tartottak, hogy a hősök napi koszorúzás leple alatt egyházi szertartással felavatják a törvénytelenül létrehozott román parcellát, és akkor sokkal nehezebb lesz helyreállítani az eredeti állapotot.

A helyszínen volt Constantin Codreanu, a Népi Mozgalom Párt képviselője is, aki úgy nyilatkozott, hogy nem hajlandó távozni mindaddig, amíg a temetőben el nem helyezte az általa hozott koszorút. Kijelentette, semmiféle engedélyre nincs szüksége ahhoz, hogy tisztelegjen a román hősök előtt.

A karhatalmi erőknek alig fél óráig sikerült pajzsot képezniük a lakatlan hegyi település temetője előtt élőláncot képező, Miatyánkat imádkozó székelyföldi tiltakozók és a több ezer román megemlékező között. A zászlókkal felvonuló román tömeg a csendőrséget és a magyarokat becsmérlő jelszavakat skandált, az élő láncban álló székelyek pedig hangosan imádkoztak.

A román megemlékezők többször is megpróbálták áttörni a csendőrkordont, hogy a kapuhoz jussanak, de kísérleteik mindaddig nem jártak sikerrel, míg a temető oldalsó, hátsó részén több tucat, futballhuligánnak kinéző fiatal be nem jutott a sírkertbe. Ők belülről kitépték a székelykapu szárnyát, így a tömeg benyomulhatott.

A székelyeknek el kellett távolodniuk a kerítés mellől, mert belülről zászlórudakkal bántalmazták őket. Ezután került sor az ortodox szertartásra, amelynek keretében – a papok szóhasználata szerint – felavatták és felszentelték az onnan húsz kilométerre lévő Dormánfalva polgármesteri hivatala által önkényesen állított emlékművet.

A magyar tüntetők elvonultak a helyszínről. Az ortodox szertartást koszorúzási ünnepség majd a szervező civil szervezetek vezetőinek szónoklatai követték. A felszólalók hangsúlyozták: Úzvölgye Románia része, ahol nem lehet megakadályozni a román hősökről való megemlékezést.

A megmozdulás egyik szervezőjének, a Calea Nemului (Nemzet Útja) Egyesületnek az elnöke, Mihai Tarnoveanu kijelentette: az úzvölgyi katonatemető román keresztjeihez a jogot az elesett katonák véráldozatával szerezték. Hozzátette: ha a kormány arról döntene, hogy a temető Csíkszentmárton községhez tartozik, az a döntés sem moshatja le a román hősök vérét. Úgy vélte: mindegy, hogy a temető Hargita vagy Bákó megye területén fekszik, mert mindkettő román föld.

A ceremónia folytatásaként felolvasták annak a 149 román katonának a nevét, akit tudomásuk szerint az úzvölgyi katonatemetőben temettek el, majd megkoszorúzták az emlékművet.

A szertartás végén a résztvevők – többségük különféle szervezet képviselője, de környékbeli románok is vannak köztük – elénekelték a román himnuszt. Többen román népviseletbe öltöztek és trikolórt lengetnek.

A csendőrség szerint nem történt erőszakoskodás

Az Országos Csendőr-főkapitányság közlése szerint az úzvölgyi temető továbbra is csendőrségi felügyelet alatt marad. A rendfenntartók civilizált magatartásra szólította fel a helyszínen lévő személyeket.

A csendőrség arról tájékoztatta az Agerpres hírügynökséget, hogy a felvételek alapján minden törvénysértőt azonosítanak és megbüntetnek. Szerintük ugyanakkor nem történt erőszakoskodás sem a résztvevők, sem a résztvevők és a rendvédelmi szervek képviselői között.

Azon információk kapcsán, miszerint fakereszteket törtek össze a sírkertben, a Román Csendőr-felügyelőség azt állítja, az első vizsgálatok alapján „nem észleltek ilyen elemeket”, az illetékes szervek azonban még kivizsgálják a helyszínt.

(MTI)