Felhívás!

Üzenet északról

Vasárnap zárult a 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál. A beszámolókból kitűnik, hogy 24 ország 145 kiállítója volt jelen a négynapos rendezvényen, amelyet már sok éve a Millenáris Parkban tartanak Budán. A szervezők mintegy 400 programmal, könyvbemutatókkal, dedikálásokkal, ismeretterjesztő előadásokkal, pódium- és kerekasztal-beszélgetésekkel, gyermekfoglalkozásokkal készültek. Ez esetben sem túlzás azt állítani, hogy kisgyermektől aggastyánig minden korosztály könnyen választhatott a maga igényeinek és érdeklődésének megfelelően a bőséges műsorkínálatból, no meg élvezhette az ingergazdag bolyongást az átalakított és 2001 óta kulturális funkciót kapott régi, Ganz-gyártelep csarnokaiban, valamint az előttük fodrozó tavacska körüli sétányokon, könyvpavilonok és lacikonyhák között.

A nemzetközi könyvfesztivál idei díszvendégországa Norvégia volt, díszvendég írója pedig a Harcom című hatkötetes regényfolyam szerzője, Karl Ove Knausgård (1968), akit Budapest Nagydíjjal tüntettek ki a rendezvény nyitónapján. A díjátadót egyórás tartalmas pódiumbeszélgetés előzte meg, majd a rendezvény harmadik napján szintén az ő asztala előtt kellett kiállnia a legnagyobb, mintegy háromórás sort annak, aki dedikáltatni kívánta az író valamely könyvét. Ugyancsak az ő, immár második beszélgetésére gyűlt be a legtöbb érdeklődő, s így hallhatta a magyar kulturális közélet minden szereplője, amit sokan közülük bizonyára nem fogadtak kitörő örömmel…
Hallhattuk, az írói szerepvállalásnak a norvégok között is komoly próbája volt a német megszállás, illetve a második világháború időszaka, s minthogy Nobel-díjas írójukat, Knut Hamsunt (1859–1952) a nemzetiszocializmus híveként és a kollaboránsok között tartják számon, Knausgård természetesnek tartotta, hogy tisztázza a nagyszámú hallgatóság előtt: nincs fasiszta irodalom. Ha van, akkor az nem irodalom – jelentette ki. Elődjének közéleti állásfoglalásai és politikai nézetei elítélendők – hangsúlyozta –, de például Az anyaföld áldása című regényét jelentős irodalmi értéknek tartja.

Lényeges, sőt kényes kultúrpolitikai kérdést érintett ezzel a könyvfesztivál díszvendége, akár egyértelmű üzenetként, északról kapott irányjelzőnek is tekinthetjük vitáinkban, ami például a mi Nyirő Józsefünk ellentmondásos megítélését illeti…

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.